Lovakat, kutyákat és valószínűleg sertéseket is vittek magukkal hódító útjukra a vikingek, amelyekkel több hétig hajóztak az Északi-tengeren – derült ki egy friss kutatásból.
A BBC News hívta fel a figyelmet arra: bár korábban a tudósok úgy gondolták, hogy a hódító vikingek angliai falvakból lopták az állatokat, a maradványokból azonban kiderült, már együtt mentek oda.
A kutatók szerint a viking vezetők annyira szerették és ragaszkodtak állataikhoz, hogy az utazásaikra is magukkal vitték őket. Azt, hogy az állatok Skandináviából érkeztek, a csontok elemzéséből állapították meg.
Az egyetem munkatársai meghatónak találták és úgy fogalmaztak, hogy korábban alábecsülték azt, hogy mennyire fontosak voltak az állatok a vikingek életében.
A Durham Egyetem és a brüsszeli Vrije Egyetem doktori kutatója, Tesi Löffelmann a IX. századból származó csontokat vizsgált meg: a sírokban együtt eltemetett, elhamvasztott állati és emberi maradványokat találtak. Az állatoknak különleges szerepük lehetett, erre utal, hogy együtt hamvasztották el őket az emberekkel – magyarázta a kutató.
Arról is beszélt, hogy inkább tartották őket kedvtelésből a vikingek, mint pusztán gazdasági célokból.
Az egyetem kutatója érdekességként említette, hogy akkoriban még kisebbek voltak a lovak, ami fontos szempont lehetett a hajón. Az ásatások társigazgatója pedig arról beszélt, hogy a feltáráson talált maradványok szolgáltatják az első tudományos bizonyítékot arra, hogy a viking harcosok lovakat szállítottak Angliába.
Az északi mitológia és a XIII. századi sagák szintén megerősítik, hogy az állatok fontos szerepet töltöttek be a vikingek életében. Az ásatáson sertéscsontot is találtak, de a kutatók szerint az nem élő állatból származhatott, hanem inkább egy játékból, esetleg valamilyen jelkép lehetett, amelyet Skandináviából hoztak magukkal – ismertette az MTI.
