Barna medve volt a barlanginak hitt szibériai mumifikálódott maradvány

A szibériai örökfagyban 2020-ban felfedezett mumifikálódott medve nem az, aminek eddig gondolták a szakemberek. A ragadozót eredetileg a régen kihalt barlangi medvének hitték, amely legalább 22 ezer évvel ezelőtt pusztult ki. Egy új boncolás eredménye azonban arra utal, hogy valójában barna medvéről van szó, ami legfeljebb 3500 évvel ezelőtt élt a messzi északon.

Az állandóan fagyott talaj, azaz a permafroszt egyre kevésbé fagyott. A kiolvadó földfelszínből előkerülő állatok, növények, kórokozók maradványai számos izgalmas tudományos eredménnyel szolgáltak. 2020 augusztusában például egy helyi lakos 20–50 ezer éves, teljes egészében megőrződött, fiatal gyapjas orrszarvút talált a szibériai Tirekhtyakh folyó közelében.

A három-négy éves korában elpusztult orrszarvú tülkei mellett belső szerveinek nagy része is túlélte a fagyott talajban az elmúlt néhány tízezer évet.

A szibériai Jakutszkban működő Északkeleti Szövetségi Egyetem (NEFU) kutatói 2020 szeptemberében jelentették be, hogy barlangi medve bocsát fedezték fel a sarkvidéki Bolsoj Ljahovszkij-szigeten. A bejelentés azért keltett nagy figyelmet, mert az volt az első puha szövetekkel együtt fennmaradt barlangi medve. A teljesen ép medvebocsmaradvány 22-40 ezer évvel ezelőtt élhetett – hitték a szakemberek. A tetem épsége nem túlzás: a medve bőre, szőre, fogai, orra, karmai, testzsírja és belső szervei sértetlenül maradtak meg.

Egy minap közzétett elemzésből azonban kiderült, hogy a mumifikálódott medve nem az, aminek a tudósok gondolták. Bebizonyosodott, hogy a tetem sokkal fiatalabb, mint azt először feltételezték, és teljesen más fajhoz tartozik. A maradványok első elemzésekor a szakemberek úgy gondolták, hogy a tetem a kihalt barlangi medve példánya. Ez a régen elveszett faj közeli rokonságban áll a barna medvékkel és a jegesmedvékkel. Körülbelül három és fél méter magasra nőttek, és tömegük elérte a másfél tonnát.

A barlangi medve körülbelül 22 ezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak leghidegebb szakaszának vége felé kihalt, ezért gondolták a kutatók, hogy a múmia legalább ennyi idős.

A későbbi elemzések azonban felfedték, hogy az első feltételezések tévesek voltak: a valóságban a vadállat nem barlangi, hanem barna medve volt, amely körülbelül 3460 évvel ezelőtt pusztulhatott el – olvasható a NEFU közleményé­ben. Az egyetemi csapat a közelmúltban teljes boncolást végzett a medvén, amely még többet árult el a titokzatos múmiáról – jelentette a Reuters.
A medve nőstény volt, 1,6 méter magas és körülbelül 78 kilogramm tömegű, ami arra utal, hogy valószínűleg két-három éves lehetett, amikor elpusztult. Nem világos, hogyan múlt ki a medve, de a múmián jelentős gerincsérülésekre utaló jeleket találtak, amelyek valószínűleg hozzájárultak a pusztulásához.
Az állat gyomortartalmának elemzéséből kiderült, hogy növények és madarak keverékén élt. Ez összhangban van azzal, hogy a barna medvék mindenevők, vagyis növények és állatok egyaránt szerepelnek az étrendjükön. A kutatók a medve agyát is eltávolították, miután átvágták a koponyáját, amelyet a jövőben tanulmányoznak.
A barna medvével kapcsolatban az egyik legnagyobb rejtély, hogy miként került a Bolsoj Ljahovszkij-szigetre. A brit hírügynökség szerint a szigetet jelenleg körülbelül ötven kilométernyi víz választja el a szárazföldtől, így a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a barna medve akkor költözött oda, amikor azt még tengeri jég kötötte össze a parttal. Ha ez a magyarázat, a kutatók sokkal több barnamedve-maradványt reméltek a szigeten, de újabbak eddig nem kerültek elő.

Borítókép: A barna medve sokkal fiatalabb, mint azt először feltételezték  (Forrás: livescience.com)