A fizika törvényei szerint a határ 120 tonna lehet a szárazföldi állatok számára. Ahhoz, hogy ennél nagyobb lények éljenek a szárazföldön, a lábaknak olyan szélesnek kell lenniük, hogy azon már nem tudnának járni a hatalmas lények. A kijelentés igazolásaként a Galileo Galilei által megfogalmazott négyzetes, köbös törvényt hozta fel a Live Science portálnak nyilatkozó Felisa Smith, az Új-mexikói Egyetem paleoökológia professzora.
A Galilei által 1638-ban megfogalmazott törvény a hasonló alakzatok területeinek, térfogatainak arányát írja le. A lényeg: ha egy alakzatot nagyítunk, akkor a térfogata gyorsabban nő, mint a területe. A helyzetre vonatkoztatva: az állat térfogata gyorsabban növekszik, mint a felülete, így a nagyobb állatoknak sokkal nagyobb végtagokra van szükségük a súlyuk elviseléséhez.
– A legnagyobb szárazföldi állatok száz tonna alatt vannak, ami alátámasztja ezt az elméleti maximumot - mondta Felisa Smith.
De nem csak a fizika korlátozza az állatok méretét. Ha így lenne, olyan világban élnénk, amely tele van száztonnás szárazföldi lényekkel. Az erőforrások rendelkezésre állása szintén jelentős tényező, hiszen a megaállatoknak enniük kell. – Azok az állatok, amelyek termékenyebb környezetben élnek, jó minőségű táplálékot fogyasztanak, általában nagyobb testméretűek – mondta Jordan Okie, az Arizonai Állami Egyetem biológusa.
A tápanyagigény azt is megmagyarázza, hogy a dinoszauruszok miért nőttek sokkal nagyobbra, mint a legnagyobb szárazföldi emlősök. Mivel a melegvérű emlősök anyagcseréje gyorsabb, körülbelül tízszer annyi táplálékra van szükségük egy adott testméret fenntartásához, mint az ugyanakkora hüllőknek. A hüllők alacsonyabb a testhőmérsékletük és lassabb az anyagcseréjük okán megengedhetik maguknak, hogy kevesebbet egyenek. Utóbbiak olyan kalóriamennyiségtől is növekedhetnek, amely éheztet egy emlőst. – Nem meglepő, hogy a szárazföldön élő legnagyobb dinoszauruszok körülbelül tízszer nagyobbak voltak, mint a legnagyobb emlősök – mondta a tudományos portálnak Felisa Smith.
