Ismét sertésszívet ültettek emberbe

Amerikai sebészek immáron másodszor ültettek be génmódosított sertésszívet emberbe. A műtét után az 58 éves, szívbetegségben szenvedő férfi önállóan lélegzik, a sertésszív mechanikai segítség nélkül működik.

2023. 09. 25. 13:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szeptember 20-án Bartley Griffith és kollégái végezték el a Marylandi Egyetemen Lawrence Faucette műtétjét, aki érbetegsége és belső vérzéssel járó szövődményei miatt nem volt alkalmas emberi szív transzplantációjára. A sebészcsapat szerint a sertésszív beültetése volt az egyetlen lehetőség Faucette számára, aki egyébként szívelégtelenségben halt volna meg.

– Ismét egy haldokló betegnek tesszük lehetővé a hosszabb életet. Reméljük, hogy hamarosan hazatér, hogy több időt tölthessen feleségével és szerető családja többi tagjával – közölte Bartley Griffith közleményében.

Az első szívtranszplantációt Christiaan Barnard dél-afrikai sebész végezte 1967. december harmadikán Fokvárosban.  Az első sertés–ember szívátültetésre 2022 januárjában került sor. Akkor David Bennett kapott sertésszívet, a férfi két hónappal később meghalt, valószínűleg a citomegalovírus nevű sertésvírus okozta fertőzés miatt. Ennek eredményeként a kutatók érzékenyebb teszteket fejlesztettek ki a donorszervek vírusszűrésére. A New York Times-nak nyilatkozó szakemberek szerint ezeket a teszteket a Faucette műtétje során használt sertésszíven elvégezték.

Raw,Pig,Heart,Close-up,Isolated,On,White,Background
sertésszív
Sertésszív. A sertések szervei hat hónap alatt érik el a felnőtt emberi szervek méretét. Fotó: Shutterstock

A sertések szívbillentyűit rutinszerűen ültetik emberekbe – hazánkban először 1968 áprilisában tettek be sertésszívbillentyűt egy beteg szívébe –, és néhány cukorbeteg kapott már sertéshasnyálmirigy-sejteket. A sertésbőrt átmenetileg égési sérülések esetén alkalmazzák. A sertések azért jelentenek előnyt a főemlősökkel szemben, mert szerveik hat hónap alatt elérik a felnőtt ember méretét. Génszerkesztéssel és klónozással olyan genetikailag módosított sertéseket hoztak létre, amelyek szerveit kisebb valószínűséggel utasítja el az emberi szervezet.

A xenotranszplantáció – az állati szervek emberbe ültetése – egyik fő problémája ugyanis a szervkilökődés. Ilyenkor az immunrendszer megtámadja a beültetett szervet. A kilökődés ellen a Faucette-be ültetett sertésszív esetében az állaton előzőleg tíz olyan genetikai módosítást végeztek, amely csökkenti a kilökődés valószínűségét. Orvosai egy új gyógyszerrel is kezelik, amely blokkolja az immunválasz aktiválásában szerepet játszó fehérjét.

Az egyre feszítőbb donorszervhiányra a xenotranszplantáció lehet megoldás. Az Egyesült Államokban közel 105 ezer ember vár szervátültetésre – a megfelelő szerv hiánya miatt naponta 17-en halnak meg. A terület kutatói abban reménykednek, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság a következő néhány évben jóváhagyja a xenotranszplantációt.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.