A kutatók csaknem egy évszázadon át abban a hiszemben éltek, hogy az első ember az Ázsiát Észak-Amerikával összekötő Bering-földhídon vándorolt be tizenhárom ezer évvel ezelőtt. – A Clovis First elmélet szerint az amerikai kontinens minden lakójának őse ekkor érkezett meg – mondta a Livescience.com portálnak Loren Davis, az Oregoni Állami Egyetem antropológiaprofesszora. Az elmúlt évtizedekben azonban több felfedezés is azt erősíti, hogy az emberek több ezer évvel korábban jutottak el az Újvilágba, és elképzelhető, hogy nem szárazföldi úton érkeztek oda.
– A genetikai vizsgálatok azt sugallják, hogy az Amerikába érkező első emberek az ősi észak-szibériaiak és kelet-ázsiaiak egy-egy csoportjától származnak, amelyek 20-23 ezer évvel ezelőtt keveredtek és 15 500 évvel ezelőtt keltek át a Bering-földhídon – mondta a tudományos portálnak David Meltzer, a dallasi Southern Methodist University őstörténet-professzora. Egyes régészeti lelőhelyek azonban arra utalnak, hogy az emberek ennél sokkal korábban érhették el Amerikát. Például az új-mexikói White Sands Nemzeti Parkban megkövesedett emberi lábnyomok találhatók, amelyek kora 21 000–23 ezer év. Ez azt jelentené, hogy az emberek az utolsó glaciális maximum, vagyis a jégtakaró legnagyobb kiterjedése idején érkeztek Észak-Amerikába, amely 26 500–19 ezer évvel ezelőtt volt. Akkoriban jégtakaró borította a mai Alaszka, Kanada és az Egyesült Államok északi részének nagy részét.
Szinte minden tudós egyetért azonban abban, hogy ezt a hihetetlen utazást a Bering-földhíd felbukkanása tette lehetővé – ez a mára víz alá került, 1800 kilométer széles szárazföld kötötte össze a mai Alaszkát és az orosz Távol-Keletet. Az utolsó jégkorszak során a Föld vizének nagy része jégtakarókba fagyott, ami az óceánok szintjének csökkenését okozta. A glaciális maximum idején a Csendes-óceán északi részén a jelenleginél nagyjából ötven méterrel volt alacsonyabb a vízszint. A földhíd 30 ezer és 12 ezer évvel ezelőtt gyalogosan járható volt – írta David Meltzer és Eske Willerslev, a Cambridge-i Egyetem genetikusa a Nature folyóiratban.