Ugyanakkor több tucat jóval idősebb lelőhely ismert, bár ezek némelyike ellentmondásos. Egyes régészek például azt mondják, hogy egy távoli mexikói barlang 31 500 éves sziklái emberek által készített kőeszközök voltak, de egy kutató szerint a sziklák természetes úton nyerték el formájukat. Egy brazíliai lelőhely óriási lajhárcsontot őriz, amelyet legalább 25 ezer évvel ezelőtt emberek faragtak meg, de az ellenvélemény megfogalmazói szerint az emberi faragásnak hitt keskeny lyuk természetes úton is keletkezhetett. A brazíliai Pedra Furadában található ötvenezer éves kőeszközöket pedig majmok is készíthették – derült ki a The Holocene folyóirat 2022-es tanulmányából.
Egyes kutatók amellett kardoskodnak, hogy a Bering-földhíd csak körülbelül 13 800 évvel ezelőtt nyílt meg teljesen. Tehát ha az emberek már jóval korábban Amerikában jártak, valószínűleg a Csendes-óceán felől érkeztek. Ennek a tengeri utazásnak azonban nem került elő régészeti bizonyítéka. A kutatók kizárták a legvadabb elméletek egy részét, például azt, hogy első amerikaiak a csendes-óceáni szigetek lakói voltak, akik áthajóztak a nyílt óceánon. Tévedés, mert az emberek csak körülbelül háromezer évvel ezelőtt vándoroltak Polinéziába, és a genetikai bizonyítékok is azt mutatják, hogy az első amerikaiak csak nagyon távoli rokonságban állnak a polinéziaiakkal. A genetikusok kizárják azt a hipotézist, amely szerint európaiak körülbelül húszezer évvel ezelőtt keltek át az Atlanti-óceánon. Azaz semmi sem biztos Amerika meghódításával kapcsolatban.
Borítókép: Amerika északi részének, Alaszkának az őslakosai, a jupik, ma is a Bering-tenger partján élnek. (Fotó: Getty Images/Andrew Burton)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!