A jövő évi választás valójában arról szól, hogy képesek lesznek-e az Európai Unió intézményei – egy, az Európai Egyesült Államokban hívő, balliberális magyar vezető csoporttal közösen – arra, hogy Magyarországot rövid úton bevigyék az euróövezetbe. Ha igen, akkor bezáródik a hazai felzárkózás útja a fejlett világ felé. Ha nem, akkor folytathatjuk a nemzeti felemelkedést, a gazdasági felzárkózást és az EU megreformálásának 2010-ben megkezdett folyamatait.
Mi valójában az euró?
Az európai közös valuta a kétpólusú világrendszer összeomlására, az USA új hegemón szerepére és a német egyesítésre adott európai, elsősorban francia válasz. A franciák és a német márka-övezeten kívül lévő későbbi EU-tagok azt gondolták, hogy az egyesített Németország a mindenható német márkával túlhatalomra tenne szert, ezért kell a közös valuta.
Matolcsy György: A negyedik hadjárat
Az Országgyűlés 5,9 százalékos hiánnyal fogadta el a jövő évi költségvetést. A döntés hibás, mert feleslegesen épít be kockázatokat a magyar gazdaság működésébe.
Tévedtek, az euró végül – Schröder német kancellár reformjainak következtében – megteremtette azt a német Európát – egy európai Németország helyett –, amitől mindenki, még maguk a németek is féltek.
Az euró első 20 éves mérlege
Első pillantásra az euró egy európai sikertörténet, mert az euróövezet legtöbb tagja a fejlettség és az életszínvonal terén a világ legjobbjai közé tartozik. Ezek az országok valójában akkor emelkedtek a legjobbak közé, amikor még nemzeti valutájuk volt, mára pedig már tisztán látható, hogy az euróval ezt nem tehették volna meg.
Mindenki rosszul járt, aki az eurót átvette, és az nyert, aki megtartotta a nemzeti valutáját.
A freiburgi Centre for European Policy kutatóintézet tanulmánya szerint az olaszok és a franciák veszítették a legtöbbet, közel két évtized alatt 4300 és 3600 milliárd eurót. Egyedül a németek és a hollandok nyertek az euróval, legalábbis elvileg. Valójában mégsem, mert ők is elkényelmesedtek, a számukra gyenge euró végül versenyképességi hátrányhoz vezetett. Az összes többi ország is veszített, így az egész EU rosszabbul járt az euróval. Bár úgy tűnhet, hogy a baltiak mégis nyertek, azonban a jó gazdasági eredményeik mellett történelmi mértékű társadalmi veszteségeket szenvedtek el (magas munkanélküliség, fiatal nemzedékek kivándorlása, társadalmak szétszakadása).