Irreál-atlantizmus

A kicsinyes Szent-Iványi így hiába próbál jó pontokat gyűjteni Washingtonban.

Krómer István
2021. 01. 25. 16:12
Szent-Ivnyi Istvn
Budapest, 2016. oktber 1. Szent-Ivnyi Istvn klpolitikai szakrt egy rdekldvel beszlget a Magyar Liberlis Prt az oktber 2-ai kvtareferendummal kapcsolatban tartott kampnyzr sajttjkoztatja utn a Fehrvri ti piacnl 2016. oktber 1-jn. MTI Fot: Sos Lajos Fotó: Soós Lajos Forrás: MTI/Soós Lajos
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha én „igazi atlantista” volnék, zajosan kikérném magamnak Szent-Iványi István egykori SZDSZ-es külügyi államtitkár Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter menesztését sürgető nyilatkozatát.

Ha mélyen hinnék abban, hogy az Egyesült Államokkal mint a demokrácia és a jogállam mintaadó, vezető államával a közös értékeken alapuló szövetségesi viszony köt össze minket, a feltételezést is sértőnek találnám, hogy e nagy állam vezetőit államközi kapcsolataik intézése közben a személyes politikai bosszú gondolata akárcsak megkísérthetné. Ha én közbizalomra méltó, komoly politikusnak tartanám Joe Bident, elképzelhetetlennek gondolnám, hogy a politikai kampány hevében hazánkra tett sértő megjegyzésére adott határozott politikai válasz miatt durcáskodna, s főleg hogy ez érdemben befolyásolhatná szövetségi politikáját.

Németh Zsoltnak és Szemerkényi Rékának lehet a legkellemetlenebb, hogy – a polgári kormány idején ellenzéki politikus létére élvezett ötéves nyugalmas ljubljanai nagyköveti posztját így „megháláló” – Szent-Iványi Szijjártó Péter lehetséges utódaiként nevesíti őket. Azt a látszatot keltve, hogy ők aztán majd hajlandók lennének amerikai nagyhatalmi érdekek oltárán feláldozni a kárpátaljai magyarság legelemibb jogait. Mert persze realista atlantistaként Szent-Iványinak abban kivételesen igazat adhatunk, hogy „erősödni fog a nyomás a magyar kormányra”, hogy „rendezze a kapcsolatait” Ukrajnával. Mintha a kapcsolatokat mi rontottuk volna meg, s nem az a soviniszta, jogtipró politika, amelyet az ukrán politikai elit 2014-ben, Joe Biden és emberei nyílt beavatkozásával hatalomra juttatott része (az amerikai demokráciaexport nagyobb dicsőségére) sokmilliós tömegek identitását erőszakkal sárba tiporva, pártoktól és kormányoktól függetlenül folytat.

És teheti ezt azért, mert – és Szent-Iványinak ebben is igaza van – Biden „nagyon elkötelezett” az ukrajnai orosz befolyás csökkentése mellett. És persze nemcsak ő az, hanem az egész amerikai hadiipari lobbi, amelynek egyik fő ambíciója Oroszország bekerítése. Amiért cserébe nekik csekély ár egy korábban békében élő soknemzetiségű állam (ilyen is volt térségünkben!) lángba borítása – képletesen és részben a valóságban is. Európának azonban mindez korántsem érdeke, sokkal inkább az Ukrajnával és Oroszországgal egyszerre ápolt, kölcsönösen gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatok válnának a javunkra.

Az orosz természeti erőforrások és a nyugati technológia mint kulcs a zárba, úgy illeszkedhetnének egymáshoz, a világ legerősebb gazdasági térségét hozva létre. Az európai–orosz egymásrautaltságot Emmanuel Macrontól Giuseppe Contéig számos vezető európai politikus látja világosan. Köztük is nem utolsósorban Armin Laschet, a CDU újonnan megválasztott elnöke, aki „széllel szemben” már korábban többször is ennek szellemében nyilatkozott, például amikor – az amerikai zsarolással dacolva is – kiállt az Északi Áramlat gázvezeték megépítése vagy a szíriai békés rendezés mellett. Elegendő nekünk a főáramú nyugat-európai atlantizmus, nincs szükségünk Szent-Iványi túllihegésére.

Tudjuk azt is, hogy Joe Biden nem csak az orosz befolyás visszaszorítása miatt járt legalább hétszer Ukrajnában. Nem, ő gondos apaként a fia üzleti érdekeinek előmozdításán is fáradozott. Amint arra riposztjában a magyar külügyminiszter találóan rámutatott. Elnökként azonban, bízzunk benne, lényeglátóbb és nagyvonalúbb lesz. Nagyvonalúbb, mint Szent-Iványi, akinek kicsinyes játszmái egy korábbi, a Pálinkás-féle pártütésben való részvételét magyarázó nyilatkozata fényében állhatnak a legvilágosabban előttünk: „sokfelől jöttünk, de ugyanabba az irányba tartunk. Le akarjuk váltani Orbán Viktor kormányát”.

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.