A Partizán propagandafilmjében sem sikerül a freeSZFE-nek megbuktatnia a kormányt

Valamit csúnyán benézhettek a tüntetők, a támogatók, a filmesek.

Ülök a fotelben, és videót nézek. Nézem a Hülye fiatalság című Partizán-videót az SZFE-tüntetésről. Jövőbeni támadóim segítségére annyit elárulok, hogy egyik végzettségemet az ELTE videokommunikáció és alkalmazott videó szakán szereztem, így hozzá nem értéssel nem illethet semelyik haladár.

Amúgy ebben a formában nincs 1 óra 40 perc az anyagban. A cinema direct már a múlté, ilyen filmet ma, beletekerés nélkül egy fenékkel senki sem néz végig. Meglehet, éppen ez a cél, lévén imitt-amott felfeslik a történet szövete, s kikandikál az a valóság, amelyet az alkotók nem szándékoztak bemutatni. Sőt!

A bevezető felirat nyomban világossá teszi, hogy a doku műfaji önmegjelöléssel szemben virtigli propagandavideót láthatunk: „egyetlen intézmény […] vette fel a harcot az erőszakos politikai hatalomátvétellel szemben”. Ilyesmi utoljára 1919-ben történt, aztán meg a második világháború után riogattak ezzel a komcsik.

Valamit csúnyán benézhettek a tüntetők, a támogatók, a filmesek. Indulásként Udvaros Dorottya felolvassa a Magna Charta Universitatum egy részét, miszerint: „az egyetem autonóm intézmény […] minden politikai és gazdasági hatalommal szemben erkölcsi és szellemi vonatkozásban függetlennek kell lennie”. Nos, hát éppen ezt biztosította a magyar kormány az alapítványi fenntartással. Persze amennyiben ezzel egyetértenének, akkor nem lehetne megkísérelni egy jó kis „erőszakos politikai hatalomátvételt”.

A diákok megnézték a filmet, majd letiltották a bemutatót. Nyilván, mivel szembesültek azzal, hogy puszta eszközei voltak egy kormányellenes politikai akciónak. Mert januárban, egy bizonyos összművészeti egyetem létrehozásának a hírére indult el a szervezkedés. Több mint fél évvel az egyetemfoglalást megelőzően. S nem csupán afféle hőzöngés formájában, amennyiben hallgatók és oktatók egy része létrehozta a freeSZFE Egyesületet – árulja el a felirat a videó végén. Pusztán szövegben árulják ezt el az alkotók, ugyanis filmjükből e szál valahogy kimaradt. A szereplők félmondataiból – azokat mégsem lehetett kivágni, a függetlenobjektív látszat miatt – kiderül: az egyetemfoglalásra a TASZ-tól kértek tanácsot.

Aztán olyat is mondanak, hogy elegánsan igyekeznek összetűzésbe kerülni a hatalommal. Felteszem, a rossz hatalommal, mert amikor 2006-ban, cseppet sem elegánsan, kerültünk összetűzésbe a Gyurcsány-rezsimmel, akkor csőcselék voltunk.

Újabb zavar, amint az egyik egyetemi polgár fejtegeti, hogy ha embereket egy célért sikerül egyesíteni, akkor az NER lesz. S meg is indokolja: mert nincsen az embereknek elég baloldali kultúrája. Mert a szabadság baloldali. Jesszusom, mit tanultak ezek a szerencsétlenek 1919-ről vagy 1956-ról?!

Ezért mernek vádaskodni, hogy a szüleik nem csináltak semmit az elmúlt harminc évben. Vélhetőleg 2006-ról sem hallott az egyetemi polgár, aki később kimondja: kormánybuktatás a cél. Innen üzenem, az őszödi beszéd után is az volt. Bizonnyal az jó kormány volt szerintük, nem megbuktatnivaló. Pedig Fletó szavai rájuk szintén igaznak bizonyultak: „Lehet tüntetni a Parlament előtt, előbb-utóbb megunják, hazamennek.” Mindenesetre a Hülye fiatalság „dokuvideó” ezzel a hangulattal zárul.

(Borítókép: SZFE-tüntetők – Forrás: Hertelendy Gábor)

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!