Gyurcsányné és a csábítás trükkje

A Fehér Házban lázasan pakolják a bőröndöket, hogy az elnök európai körútján mielőbb Magyarországnak is a körmére nézhessen.

Washington, 2021. február 4. Joe Biden amerikai elnök a külpolitikájáról beszél a washingtoni külügyminisztériumban 2021. február 4-én. MTI/EPA/Jim Lo Scalzo Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

A magyar példa ragadós lehet – ettől tart az amerikai elnök. Egy washingtoni Amerika-szakértő Joe Biden Európába tervezett körútjával kapcsolatban az Átlátszó.hu-n fejtette ki véleményét. Az amerikai–európai közös ügyekkel foglalkozó Scott Cullinane arról értekezett, hogy a Biden-kormányzatnak komoly fejfájást okoz az illiberális magyar vezetés. Úgy véli, hogy az elnök Brüsszelbe érve kemény bírálatokat küld majd Orbánnak, ezzel is igyekszik a térség többi országának kedvét szegni a magyar minta átvételétől.

Márpedig – ez már saját vélemény – a magyar vezetés mások számára is mindinkább vonzó példa lehet. Elég az IMF legutóbbi jelentését nézni, amely szerint a magyar hatóságok gyorsan és határozottan reagáltak a válságra. A kormány a járványt is megfelelően kezeli, és úgy tűnik, az emberek most nem a lábukkal, hanem éppenséggel az oltásra nyújtott karjukkal szavaznak. Már 4,5 millióhoz közelít a beoltottak száma. (A nem regisztrálók lassacskán kínosan érezhetik magukat.) Az országban jó a közbiztonság, béke honol, még ha az ellenzék különféle műbalhékkal, meglóbált krumpliszsákokkal igyekszik is borzolni a kedélyeket.

Nem meglepő, hogy e csaknem idillikus helyzetkép csábító lehet más nemzetek polgárainak, ahol – mert hiányzik a határt védő kerítés – templomok égnek, járókelőket késelnek, migránsok az iskola előtt jámbor tanár fejét vágják le. Legutóbb francia nyugalmazott tábornokok és támogatóik nyílt levélben kérték elnöküket: lépjen már fel országuk szétesésének megakadályozásáért.

És a körülöttünk lévő világ mindezen szörnyűségei láttán honfitársaink milliói mégsem értékelik, hogy Magyarország a sok gond ellenére mégiscsak a béke szigete. A legutóbbi felmérés szerint a jogállamiságról, az európai értékekről hadováló pancser baloldali pártok a választók 35 százalékos támogatottságát élvezik.

A baloldal mögött felsorakozó tömegek átsiklanak olyan tényeken, hogy a nemzeti kormány ténykedése alatt az állami vagyon 6000 milliárd forinttal gyarapodott, csaknem 18 ezer milliárd forintnyira duzzadt. Nekik továbbra is Brüsszel a szent tehén, hiába lengi körül a korrupció gyanúja például az egészségügyért felelős uniós biztost. Ez még hagyján, mindenhol lehet visszaélés, ám annál beszédesebb a botrányos ügyben Brüsszel hallgatása. (Jourová asszony talán éppen Donáth Annával konzultál a magyar jogsértések megtorlását sürgetve.)

De kik lehetnek a jobboldal szavazóit birkáknak – Bangóné szerint patkányoknak – látó ellenzék hívei? Egy részük eleve családi ideológiai örökség alapján szemléli a világot, más részüket különféle egzisztenciális sérelmek vezérelnek, fáj nekik, hogy messzebb kerültek a megszokott húsos fazéktól. Szép számmal vannak olyanok is, akik jobban élnek ugyan, mint korábban, mégis képtelenek felülemelkedni az Orbán-gyűlöletükön.

Azonban még erre is lehet észszerű magyarázat, hiszen az ember napi döntéseinél az érzelmek gyakran nagyobb arányban esnek a latba, mint a racionális szempontok. Például minden harmadik házasság válással végződik, holott a pár az összebútorozás előtt alaposan mérlegelheti, ki is valójában szíve választottja, mégis bakot lő. A kapcsolatok bimbózó szakaszában a csábításnál bevált gyertyafényes intimitás kábulatát az ellenzéki pártok nagyokat mondással igyekeznek előidézni. Fegyőr például keménykedéssel kísérletezik, hogy a Momentumnak híveket szerezzen, a nyájas Gyurcsányné pedig káprázatos nyakláncával és a nyugdíjak svájci indexálása ígéretével próbálja a DK mézeskalács-házikójába a meglett korú Jancsikat és Juliskákat becsalogatni.

Közben a washingtoni Fehér Házban lázasan pakolják a bőröndöket, hogy az elnök európai körútján mielőbb Magyarországnak is a körmére nézhessen. Semmi különös, rutin diplomáciai küldetésről van szó. Az Amerikai Egyesült Államok ez idáig szerte a világban annyi demokráciát exportált, hogy neki már szegénynek szinte semmi sem maradt belőle…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!