De kik lehetnek a jobboldal szavazóit birkáknak – Bangóné szerint patkányoknak – látó ellenzék hívei? Egy részük eleve családi ideológiai örökség alapján szemléli a világot, más részüket különféle egzisztenciális sérelmek vezérelnek, fáj nekik, hogy messzebb kerültek a megszokott húsos fazéktól. Szép számmal vannak olyanok is, akik jobban élnek ugyan, mint korábban, mégis képtelenek felülemelkedni az Orbán-gyűlöletükön.
Azonban még erre is lehet észszerű magyarázat, hiszen az ember napi döntéseinél az érzelmek gyakran nagyobb arányban esnek a latba, mint a racionális szempontok. Például minden harmadik házasság válással végződik, holott a pár az összebútorozás előtt alaposan mérlegelheti, ki is valójában szíve választottja, mégis bakot lő. A kapcsolatok bimbózó szakaszában a csábításnál bevált gyertyafényes intimitás kábulatát az ellenzéki pártok nagyokat mondással igyekeznek előidézni. Fegyőr például keménykedéssel kísérletezik, hogy a Momentumnak híveket szerezzen, a nyájas Gyurcsányné pedig káprázatos nyakláncával és a nyugdíjak svájci indexálása ígéretével próbálja a DK mézeskalács-házikójába a meglett korú Jancsikat és Juliskákat becsalogatni.
Közben a washingtoni Fehér Házban lázasan pakolják a bőröndöket, hogy az elnök európai körútján mielőbb Magyarországnak is a körmére nézhessen. Semmi különös, rutin diplomáciai küldetésről van szó. Az Amerikai Egyesült Államok ez idáig szerte a világban annyi demokráciát exportált, hogy neki már szegénynek szinte semmi sem maradt belőle…
Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!