Michelin tányér Tiszalökön – a Horgonyzó kisvendéglő

A gasztro-forradalom hajnalán, 2008-ban, midőn a fővárosban és az ország nyugati felében már több csúcsminőségű étterem működött, Kelet-Magyarországon nem sok változás mutatkozott a vendéglátóiparban.

A kép a kétezres évek első évtizedében alapvetően megváltozott. „Anyukám mondta” néven folytatta, igényes étteremként az encsi Pizza sarok (2012-es írásom a helyről ide kattintva olvasható), megnyitotta kapuit a debreceni Ikon és a szegedi Tiszavirág, a mádi Gousteau élményműhely, a gyomaendrődi Birka csárda és a békéscsabai Brill. Pár év alatt több nagyságrendet emelkedett minőségben a már bő tíz éve működő szintén csabai „Kisvendéglő a Hargitához” és a 2008-ban nyitott gyulai Patrióta.

Mindez jól követhető az Alexandra, majd az abból kinövő Gault Millau étteremkalauz akkori kiadásaiban. Időközben a Brill, a Birka csárda és a Gousteau megszűnt, a Tiszavirág profilt váltott, viszont a Hargita és a Patrióta hozza a 2014 táján elért tisztes 12 Gault Millau pontos minőséget. A tiszántúli Gault Millau-sapkás (értsd: 13 pontos vagy afeletti) állócsillagok az Anyukám mondta, valamint az Ikon, melyeket a minap a Michelin kalauz is ajánlással, „tányérral” jutalmazott.

Utóbbi 2012-ben nyitott, így a szép kerek évfordulót és a Michelin tányért egyszerre ünnepelhették. Az alapító tulajdonos Balogh Károly séfnek Pataky Pétert nyerte meg, aki egy akkori interjúban elmondta, hogy saját kertészük van, akivel mindent pontról pontra megbeszélnek. Azt is megtudhattuk a beszélgetésből, hogy mennyire ügyelnek a húsminőségre, mert „az alapanyagkérdés sokszor gyakran már az ültetésnél, az állat kezdeti táplálásánál eldől”, s hogy a csirkéket, tyúkokat olyan gazdától veszik, aki kizárólag szemes takarmánnyal eteti őket, amit maguk termelnek meg és van helyük kapirgálni is a csirkéknek. Nem csoda, hogy az Ikon már a nyitás évében az élbolyba került.

Pataky Péter a kétezertízes évek közepén búcsút intett az Ikonnak, mely azóta tulajdonost is váltott és egy kiváló séffel, Thür Ádámmal ma is az ország egyik vezető étterme.

A tévében is gyakran látott korábbi konyhafőnök nevéhez azóta izgalmas éttermek sora kötődik. A háttérből segíti a testvére által nyitott Meatology-t és Meatology Kantint (személyes tapasztalat, hogy ezek a „slow food fast” koncepcióra épülő egységek csúcsminőségűek, azt adják, amit ígérnek, türelemmel, szakértelemmel elkészített, de gyorsan elfogyasztható komoly húsételeket a nagyváros nyüzsgésében), tanácsadója a nyíregyházi Hedonistának étteremnek, mely néhány évvel ezelőtt nagyon jó élményem volt, valamint Szindbádnak, ahova nem sikerült meg eljutni, A Csakhal bisztróról, ahol szintén kreatív séfként működik, volt már szó e rovatban.

Tiszalökön, Pataky Péter szülővárosában nemcsak az ínyenc körökben számon tartott sous vide húsüzeme működik, hanem a Horgonyzó kisvendéglő is, ahol szintén ő a kreatív séf. A hely bekerült a Dining Guide kalauzba, a minap pedig a Michelin étteremkalauz is tányérral jutalmazta igyekezetüket. Szeptember végén egy debreceni meghívásomat arra használtam ki, hogy kiruccanjak hozzájuk, nagyon kíváncsi voltam a helyre, nemcsak a híre, hanem az étlapja miatt is, amit áttanulmányoztam már elindulás előtt.

Miután az ember leparkol a Horgonyzó előtt, s körülnéz, először meglepődik, s kétely fogja el, hogy biztos jó helyre vitte-e a GPS. A cégtábla totál retro, rozsdás, az épület sem sugall ínyenctanyát külsőre. Szó volt már e rovatban olyan egységekről, ahol teljesen mást üzen a külső és beltér, mint amilyen a tomaji Muskátli vagy várpalotai Böllér söröző. E műfajban a pálmát alighanem a Horgonyzó viszi. Elköltve egy pazar ebédet a szépen berendezett, meghitt, otthonos környezetben az ember nem tud másra gondolni, mint hogy van ebben is valami sajátos virtus, megmutatni, hogy sikerre lehet vinni egy helyet ütött-kopott cégtáblával is.

Az étlap egyik csapásiránya a klasszikus magyar, a másik a street food. Kínálnak többek között vargányás marharagulevest, túrós csuszát, harcsapaprikást, kemencében sült kacsacombot, marhalábszárpörköltet, továbbá pizzákat és burgereket.

Puha, de jó ízű tepertőt kaptam fogadófalatként helyben sült lepénykenyérrel. Jó kezdés. Előételképpen füstölt harcsapástétomot kértem pizza kenyérrel (2290 ft), ami ízletesnek bizonyult, továbbá haltepertőt is (2790 ft), amit frissen sült bucival, kapros tartárral és lilahagymasalátával adnak. Ilyenkor sajnálja az ember, hogy nem ihat meg egy tiszalöki sört e kiváló sörkorcsolya mellé, mert még vezetnie kell. Amint az már szóba került a Csakhal bisztró kapcsán, Pataky Péternek saját söre is van, amit a Fehér Nyúl főz le neki a megadott recept szerint.

Legkíváncsibb a pacallevesre voltam (2290 ft), nemcsak azért, mert a pacal a kedvenc alapanyagaim egyike, hanem azért is, mert alig néhány helyen készítenek belőle levest Belső-Magyarországon. A harmonikus, jól fűszerezett lében remek, roppanós, julienne-re vágott zöldség és jó tartású pacal rejtőzött. Az Erdélyben sokfelé kínált levesnek magyarosított és modernizált változatát adják itt.

Nem álltam meg, hogy ne rendeljek még egy levest, egy saját koncepciójú „Horgonyzó” halászlevet, amit az étlap ígérete szerint sült harcsafilével kínálnak (kis adag: 1950 ft). A jól elkészített, megnyerő állagú, ízletes, tiszai stílusú lébe viszont haltepertő került betétnek. Az ötlet nem győzött meg. Önmagában nem ördögtől való külön hőkezelt halhúst tenni a halászlébe, otthon is kísérleteztünk ezzel apám tanácsára, étteremben is ettem ilyen irányú halászlevet, például a Kistücsökben 2010 táján. De itt a szárazra sült tepertő erényét, a ropogósságát a lében elvesztette, viszont nem adott hozzá semmit a hagyományos halászléhez képest. Annyi baj legyen, egy apró mellélövés belefér.

Nem lehetett kihagyni a legendás kovászos pizzát sem, ha már ott voltam Tiszalökön, az otthonomtól bő kétszázötven kilométerre. Margheritát kértem (1990 ft), a kapacitásból már csak kóstolásra futotta, de sebaj, otthon sütőben (s véletlenül sem mikróban) felmelegítettük, a tésztáját s a feltéteket tekintve egyaránt remek pizza pillanatok alatt elfogyott. Desszertként túrógombócot rendeltem (1990 ft), ami ízre, állagra egyaránt jól sikerült. A kiszolgálás udvarias, szolgálatkész, az árak, mint látható, értékarányosak.

A Horgonyzó nemcsak megnyerő és szeretnivaló hely, de a maga stílusával, kínálatával és elhelyezkedésével hiánypótló egység, szerencsés az az ötezer lelkes kisváros, mely otthont adhat egy ilyen helynek.

Horgonyzó kisvendéglő

Tiszalök üdülőtelep, Tiszavirág utca 13.

Telefonszám: [phone]

Honlap: https://web.facebook.com/horgonyzokisvendeglo