Nem kell persze minden bort tudományos alapossággal vizsgálgatni, de az ismeret feltétlenül segítségül hívható az igényes borfogyasztás gyakorlásához. Épp ezért nem is értem, hogy a többnyire budapesti nagy boros rendezvényeken miért töltenek a borászok vagy helyettesítőik a kóstolási mennyiségnél jóval többet a poharakba? Ha valaki inni akar, gondolom elmegy egy borbárba, netán kocsmába vagy leül a barátaival borozgatni. De ha egy rendezvényen összegyűlik többszáz vagy netán több ezer ember, azok állítólag kóstolni akarnak. Ismerkedni, minősíteni, jó esetben elmélyülni, összehasonlítani és így tovább. Ehhez a tevékenységhez boronként nem kell több, mint 2-3 cl-nyi mennyiség. Mégis sokszor azt tapasztaljuk, hogy a termelők „locsolják” a boraikat, előttem érthetetlen okból. Szerintem más sem tudja a választ, hiszen az ilyen fajta vagy éppen borvidéki bemutatókon a cél leginkább az, hogy átfogó képet kapjunk az adott témába vágó borokról. Például a hazai kínálatról.
Mert az amúgy nívós rendezvények nyitvatartási idejében úgy gondolom nem fogyhat el a bor. Több barátom is panaszkodott, hogy a hivatalos zárás előtt jó másfél órával sok termelő összecsomagolt és távozott, nem lévén több bora. Mi történhetett vajon? Ki számolta el magát? A szervező? A termelők? Fel sem merül bennem, hogy ilyen esetekben egy-egy termelő előre eldönti, hogy hány palack bort szán az eseményre és nem is visz magával többet. Kitart, amíg kitart. Hogy a később érkezők mit fognak kóstolni, azt nem lehet tudni. Azt viszont tudom, hogy ha a borkóstolók valóban kóstolók lennének, a borokkal ismerkedni szeretnének és nem inni, akkor kevesebbel is be lehetne érni sőt, talán kitartana a tervezett mennyiség a kóstoló végéig.
Külföldi komoly bemutatókon, fesztiválokon a komolyabb termelők boraiból egyetlen kortynyi mennyiséget kapunk.
De nem is kell több, hiszen ez elegendő ahhoz, hogy egy termelő kínálatáról képet kapjunk. Nem lehetne ezt idehaza is bevezetni? Hogy bárki végig tudjon kóstolni akár negyven-ötven tételt is egy ilyen alkalommal. A belépődíjak már nem nevezhetők olcsónak. Ha van kellő mennyiségű köpőcsésze, kiöntő és víz, akkor mindez működik. Nem kell lökdösődő részegeket kerülgetni és vélhetően így is mindenki megtalálja a számítását.
