Borszaküzlet, halbolt, delikát és halétterem Nagyszeben központjában
Másodszor is jó élményt adott a „Fish and Wine”, legközelebb „Beer and Ribs” nevű testvéregységét fogom meglátogatni.
Borbély Zsolt Attila
2023. 05. 31. 11:26
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A Szeged – Arad – Temesvár háromszögből Székelyföldre indulva Nagyszeben ideális kulináris pihenőhely: gyönyörű város, nagyjából félúton, lenyűgözően színes vendéglátással. De ha a startpont Budapest, az sem vész, az 560 kilométer, ami a két várost elválasztja hat óra alatt megtehető, szinte végig autópályán haladhatunk, Nagylakon „kifelé” a vámellenőrzés sem szokott többet igénybe venni egy negyed óránál.
Hadd adjak egy praktikus tanácsot azoknak, akik szintén Nagyszebenben állnának meg egy ebédre. A belvárosban, ahol a legtöbb színvonalas hely működik szinte lehetetlen parkolni. Célszerű a várnegyed szélén letenni az autót és gyalogszerrel megközelíteni a város középkori hangulatú gyönyörű központját. Mióta felfedeztem egy sorompós fizetős parkolót a Kombinat nevű étterem mellett, mindig ott állok meg. Az egyik városkapu pont szemben van, s onnan az igényes helyek egymást érik. A festői főtér is csak negyed órás gyalogútra esik. Az sem hátrány, hogy utólag fizetünk, s nem kell előre számolgatni, hogy vajon mennyi időt is töltünk el sétálgatva-kóstolgatva.
Legutóbbi székelyföldi utam alkalmával nem volt időm leülni nyugodtan ebédelni, így csak egy kellemes sétát tettem, némi kávét, üdítőt fogyasztva s csomagoltatva itt-ott a megvásárolt finom falatokat. Több kiemelkedő egységbe akadtam bele a sétálóutcában, első számú felfedezésem a „Fish and Wine bistro” volt.
Elképzelni is nehéz jobb hívószavakat. Hal és bor, csúcspáros, nem véletlen, hogy még a népnyelv is utal a kettő harmóniájára. Azt mondja a szólás ugyebár, hogy „átkozott a hal, amelyik a harmadik vizében úszik”, jelezve, hogy bort kell inni a halhoz, ha jót akarunk magunknak.
A halbolt, delikát, borszaküzlet és étterem egy még nagyobb komplexumon belül helyezkedik el, a B13 hotel aljában. Az intézmény integrál egy „Beer and Ribs” nevű, húsokra összpontosító éttermet - brew pubot is, azaz olyan sörözőt, ahol a helyben főzött sört mérik ki.
Az üzletbe belépve az ajtóval szemben elhelyezkedő jégágyas halaspult ragadja meg a tekintetünket. Balra ínyenc készítmények, jobbra borok. Az éttermi rész egy fedett teraszon működik, a belváros forgatagába ékelve. Az asztalon dizájnos só- és borsdaráló, kétféle, halak mellé kitalált fűszerkeverék, nem kiugró minőségű olívaolaj és balzsamecet.
Nemzetközi és helyi halételek impozáns választékát kínálják. Többek között pisztrángos zakuszkát, halkolbászt, lazacpisztráng- és tokhalkaviárt, csuka-, ponty- és pisztráng-ikrakrémet, hagymás tojásos haltejet, a román konyhára jellemző marinált halakat (saramura de peste), a „storceag” nevű, tokhalból főzött, tejfeles, Duna deltai leveskülönlegességet, melyről esett már szó e hasábokon, s persze rántott illetve sült édesvízi és tengeri halakat meg herkentyűket. Mint a honlap írja, az édesvízi halak kivétel nélkül saját tenyésztésűek, az étterem teljes neve is úgy szól, hogy „Fish and Wine by Pastravaria Tatu Sadu”. (Mint sejthető, a „pastravaria” pisztrángneveldét jelent.)
A díjszabás helyenként meglepő, egy almáspitére 2200 forintnak megfelelő lejt kérnek, annyit, mint egy izgalmas halas előételre, s többet, mint amennyibe egy új hullámos prémium monodesszert kerül a legjobb hazai cukrászdákban. De a főételek jelentős része megkapható a 4000 és 6000 forint közötti ársávban, akárcsak a belső-magyarországi éttermek többségében. Ha odafigyelünk az étlap jobb oldalának számaira, jó ár/érték arányban étkezhetünk itt.
Szép a borválaszték, negyven tételt kínálnak, főként Erdélyből és a Kárpátokon túli román borvidékekről, ezek közül hetet poharaznak is. Tartanak néhány egyszerűbb töményitalt, valamint a szomszédban főzött B13 nevű pilsner sört.
Első látogatásom alkalmával ikrakrémet, chilis rákot és halfasírtot csomagoltattam, minden termékkel meg voltam elégedve. Másodszor, a minap már volt idő egy tisztes ebédre, némi hezitálás után a haltepertőre és a pisztráng- és pontymáj keverékére esett a választásom.
A haltepertő nem túl gyakori étel Erdélyben, jól elkészítve eddig csak székelyföldi éttermekben, a Pávában és a Pethőben volt szerencsém kóstolni. A román konyha egyik jellegzetessége, hogy a halakat a zsiradékban való kisütés előtt kukoricadarába forgatják, ezt teszik a vásárokban a haltepertővel is, mely jellemzően pontyból készül, többnyire nagyobb darabokból, így az étel elveszti alapvető sajátosságait, s a szálkákat is kerülgetni kell. Nos, itt nem ezt az utat követték, hanem a hagyományos lisztbe forgatást, az alapanyag a lehető legfrissebb volt, a sütési fokozat is kiváló, ráadásul főként a hasaljából vágták a megfelelő méretű kockákat, elvégre az való tepertőnek. Citromot és sós vízzel turmixolt fokhagymából készült muzsdélyt adtak mellé.
Nem okozott csalódást a kis fallapra rögzített öntöttvas serpenyőben tálalt halmáj sem. A halbelsőséget az ikrát és a haltejet leszámítva, nem sokra tartja a magyar vendéglátás, a Rosenstein étterem harcsapacalját leszámítva nem emlékszem, hogy akárcsak étlapon láttam volna az elmúlt harminc évben hal-pacalt vagy hal-májat bárhol a Kárpát medencében. Otthon is legfeljebb konzervből ettünk eddig halmájat, idén májusban került először frissen elkészített pisztrángmáj az ikra és ceviche mellé. Úgyhogy ez tűnt a legizgalmasabb ételnek, elkészítése a resztelt csirkemájhoz volt hasonló. A pirítósban a Lidl magos kenyerét véltem felfedezni, amit jobbacskának mondanék, persze friss kovászos kenyérnek még jobban örültem volna.
A kiszolgálás lehetne figyelmesebb, de az ifjú hölgy alapvetően kedves, közvetlen, a belső térben az eladók kommunikatívak és felkészültek.
Mindent egybevetve másodszor is jó élményt adott a „Fish and Wine”, legközelebb „Beer and Ribs” nevű testvéregységét fogom meglátogatni.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.