Retro fogások Munkács rusztikus éttermében, a Bográcsban
Hogy a trianoni békediktátum szerzői által megrajzolt határok változnak-e valaha, az Deák Ferenc szavával élve „idő és kedvező szerencse”, meg persze elhivatott, felkészült országvezetés kérdése.
A 2001-es népszámlálás idején 81.600 lelket számláló, 6.900 magyar által lakott Munkács nem sokat változott legutóbbi ottjártam óta, a kávézók, sörözők, szórakozóhelyek komoly forgalmat bonyolítanak, az üzletekben árubőség uralkodik.
A háborút az elesett helyi katonáknak a város központjában kiállított fényképei juttatják „csak” az arrajárók eszébe. Ugyanakkor egyik vendéglátónk, aki elmondta, hogy az áldozatok fele személyes ismerőse vagy barátja volt, beszámolt arról is, hogy két nappal korábban háromszáz katona szállta meg a várost és fogdosott össze ötszáz férfiembert, attól függetlenül, hogy rendelkeztek-e esetleg valamilyen mentesítő papírral. Sorsuk sajnos borítékolható.
Visszatérve a borversenyre, a szervezők igencsak kitettek magukért. Ha annyit mondok, hogy jól tartották a meghívottakat, akkor az fedi ugyan a valóságot, de keveset fejez ki belőle. Másfél napba nem kevesebb, mint hat étkezést iktattak be, hármat a bírálat helyszínén, az Atmoszféra étteremben, egyet a Munkácsi várban, a Rákóczi pincében, amiről lesz még szó e hasábokon, egyet-egyet a szállodában, valamint a Bogrács étteremben, mely Munkács főterén működik egy nagyobb, többfunkciós komplexum keretében.
Fotó: A szerző felvétele
2020-ban volt már alkalmam megfordulni itt, bár akkor egy másik teremben ültünk le. A Tripadvisoron a 47 munkácsi étterem közül 269 értékeléssel és négy ponttal az előkelő harmadik helyen álló étterem beltere népies, hangulatos. Belső gerendázat, rusztikus világítótestek, a falra szerelt polcon népi kerámiák, népies terítő, fából készült bortartó, kandalló. Az asztalon piros gyertya fából faragott gyertyatartóban. Vendégmarasztaló atmoszféra.
Az étlap kétnyelvű, ukrán és angol, ami errefelé nagy szó. A nem messze fekvő Munkácsy étteremből azért fordultunk ki négy évvel ezelőtt, mert képtelenek voltunk átlátni az étlapot, a cirill betűket nem ismerjük, a személyzet pedig alapszinten sem beszélt sem angolul, sem magyarul, találomra pedig nem akartunk rendelni. A Bográcsban, ha nem elég az angol ételmegnevezés, még fotó is szerepel minden fogás mellett az étlapon.
Magyar és ukrán konyhát visznek. Kínálnak többek között hucul leves néven babgulyást sertéshúsból, tejfölös zöldbablevest füstölt hússal, húsmentes gombalevest, csirkehúslevest tésztával, „snack-et vodka mellé”, ami hurkát, kolbászt és füstölt szalonnát takar, grillezett pisztrángot, sertésoldalast és tarját, sóletet, kétféle magyarosnak mondott sertésszeletet, Sacher tortát és almás rétest.
Az itallap már 2020-ban átlag feletti volt, de nem a bor képezte az erősségét, hanem a vodka, amiből igen széles a választék. A whiskyk kommerszek. Tartanak a nagyipari sörök mellett néhány jó cseh sört is. A szűkre szabott borokválasztékban örömmel fedeztük fel a Beregszász melletti Chizay pincét. Érdekességnek számít a hét grúz bor is.
Első látogatásunk alkalmával rendeltünk egy bográcsgulyást, ha már ezt a nevet viseli a hely, sertéshúsból és marhahúsból főzött, jó ízű levest kaptunk, szépen tálalva, bográcsban, mécsessel alatta. Nem volt pont olyan, mint a magyar, csipetke nem került bele, zöldség, ha volt is benne, akkor kevés, de ízre rendben valónak ítéltük.
Fotó: A szerző felvétele
Kértünk egy kárpátaljainak mondott ételt, mely lényegében gyengén paprikázott gombás-tejszínes borjúpaprikásnak bizonyult, amit tócsniban szolgáltak fel. Ízletes, házias, laktató fogás volt.
Fotó: A szerző felvétele
Ettünk kétféle salátát, egy babos, füstölt csirkés variánst és egy munkácsi salátát, ami az orosz hússalátára hajazott kicsit.
A minap svédasztallal fogadtak minket, rajta a mienkre igencsak hasonlító felvágottakkal, (beleértve a disznósajtot), Cézár és görög salátával, körözöttel töltött paradicsommal és többféle meleg húsétellel. A korrekt saláták mellett kóstoltam jól sikerült, hússal töltött rántott palacsintát, amihez old school gombamártást adtak, mindenfélével töltött rántott húst, töltött gombát, zöldségsaslikot, amin persze a padlizsán nem sült át rendesen.
Lényegében a kilencvenes évek magyarországi vendéglátásának jegyében készült a legtöbb fogás, e kulináris paradigma egyébként sokfelé ma is meghatározó a gúnyhatáron belül.
Mindent egybevetve jó élmény volt ismét élvezni a Bográcsbeli vendéglátást, ha valaki célba veszi a mai háborús időkben Munkácsot, ide nyugodtan beülhet. Reális várakozásokkal nem fog csalódni.
Borítókép: A Tripadvisoron a 47 munkácsi étterem közül 269 értékeléssel és négy ponttal az előkelő harmadik helyen álló étterem beltere népies, hangulatos. (Fotó: A szerző felvétele)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Jelenleg nincsenek kommentek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!