Ma sajnos a lehetséges termőhelyeknek alig ötöde terem szőlőt. Pedig annak idején a rómaiak is termesztettek szőlőt a vidéken. A Pannonhalmi Apátság alapítólevelében (Szent István, 1002) már említést tesznek a szőlőről, mint elsőrangú, tized alá eső terményről. A Pannonhalmi Apátság mindmáig a Benedek rendiek egyik leghíresebb kolostora. A borvidék fejlődése egészen a török időkig rendületlen volt, a tatárjárást is szerencsésen átvészelte. Szent László 1093-as pannonhalmi birtokösszeíró levele 88 szőlőművest említ. A XIII. századi birtokösszeírásokból (Alebus lajstroma 1237 körül) kiderül, hogy az apátsághoz tartozó 90 faluban 256 család volt szőlőtermelő.
A török idők, akárcsak az ország egyéb területein, itt is visszavetették a szőlőtermesztést. Kiűzésük után németeket és szlovákokat telepítettek be az elnéptelenedett falvakba, és az állattenyésztés mellett lassan a szőlőtermesztés vált a legfontosabb mezőgazdasági tevékenységgé. A napóleoni háborúk újabb lökést adtak a fejlődésnek. A XIX. század második felében az e vidéket sem kímélő filoxéra vész előtt 40-50 szőlőfajtát termesztettek itt mintegy kétezer hektáron. Ebben az időben még az Egyesült Államokba is exportálták innen vörösbort. Az első világháború idejére a szőlőterület ezer hektárra csökkent, és mára már alig haladja meg a 600 hektárt.
A Főapátság 1996-ban ünnepelte fennállásának ezredik évfordulóját, melynek tiszteletére az UNESCO felvette a monostort és közvetlen környezetét a világörökségi listára.
Több mint 300 ezer kötetes könyvtára a világ legnagyobb bencés gyűjteménye. Kazinczy Ferenc 1831 tavaszán látogatott a monostorba és lelkesen írt a látottakról: „Pannonhalma mintegy királyi széken lebeg az alatta ellapult sík felett, hosszan elnyúlt szőlők végében. Szent Márton a monostor hegye alatt fekszik, játékos gyümölcseivel. Mindenfelé látni nyomait az itt bölcsen és erővel munkáló kéznek.” A XIX. században az apátsági nagybirtok mellett kisebb szőlőbirtokok is foglalkoztak árubor termelésével, amelynek a filoxéravész vetett véget. Hosszú Csipkerózsika-álom után, ma több mint ötszáz kistermelő mellett közel harminc korszerű borászatot találunk ezen a borvidéken. És persze ne feledkezzünk meg a gyógynövényekről sem. Az Apátsági levendulás és gyógynövénykert valódi felüdülést jelent, a nyugtató hatást több fronton is segíthet idegvégződéseinket kisimítgatni.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!