Őszi merengés a tó fölött

A borvidékre jellemző felső-permi eredetű földtani homokkő, amely szilícium-dioxidban dúsított, jellegzetes vörös talajokat hozott létre, szinte mindenki ismeri.

2024. 10. 26. 20:00
Forrás: Pexels.com
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Balaton északi partján, a Balaton-felvidéken Zánkától Balatonalmádiig húzódik a Balatonfüred-Csopak borvidék. Mérete viszonylag nagy, 6341 ha, viszont a ténylegesen beültetett terület napjainkban alig több mint 2000 ha. Kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes a klímája, amit a Balaton vízfelülete jótékonyan befolyásol. Mivel dimbes-dombos területekről van szó, számos mikro- és mezoklíma is kialakult a borvidéken. Kristályos palán, permi vörös homokkövön, löszön, erdőtalajokon terem a szőlő, de itt-ott mészkövön, dolomiton, márgán található rendzina talaj az uralkodó. Az itt termő borok jellegzetes, markáns savtartalma ennek a meszes talajnak a hatását tükrözi. A Balatonfüred-Csopak térségének mérsékelten kontinentális éghajlata hasonló a badacsonyi éghajlathoz. A lejtők dőlésszöge és a terep tagoltsága kiváló mikroklímát eredményezett a térségben. A régió észak felé addig terjed, amíg a talajfelszín folyamatosan emelkedik; a minőségi bortermelés ott ér véget, ahol a domborzat beleolvad a Veszprémi-fennsíkba. A magyarázat egyszerű: míg a déli lejtők védettek, addig a felette lévő sík terep kíméletlenül ki van téve a Magas-Bakony hegységből lecsapó hideg északi szeleknek.

A borvidékre jellemző felső-permi eredetű földtani homokkő, amely szilícium-dioxidban dúsított, jellegzetes vörös talajokat hozott létre, szinte mindenki ismeri. A homokkövek fölött a triász időszak változatos karbonátos kőzeteit - márga, mészmárga, dolomit - találjuk, ami gyakorta fehér színt kölcsönöz a talajnak. A vörös és fehér talajok kombinációja egyedülálló vonzerőt kölcsönöz a területnek.

Számos írásos emlék bizonyítja, hogy a mai Balatonfüred-Csopaki borvidék területén a szőlőtermesztés már a magyar nemzetiség legkorábbi évszázadaiban is megalapozott volt. Az ország első királya, Szent István egy 1018-ban a Veszprém völgyében alapított kolostor apácáinak Paloznak falu közelében egy szép szőlőbirtokot ajándékozott, szőlős vagy „viner”, azaz a szőlő gondozásával megbízott jobbágy mellett. 

Fotó: A szerző felvétele

Egy 1082-ből származó oklevél szerint a veszprémi püspöknek Csopakon volt szőlőbirtoka. Balatonfüred 1211-ben egyházi tulajdonba került, amikor a Tihanyi Apátság birtokolta. A későbbi időkben az arisztokrácia jelentős szőlőterületekkel rendelkezett a térségben, nem beszélve a királyokról és királynékról, akik szintén birtokosok lettek.

A török hódoltság idején ez a partszakasz képezte a magyarság utolsó védelmi vonalát a hódító török csapatokkal szemben. Az erődített várak környéke szüntelen csetepatéknak volt kitéve, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy végül a szőlőterület a térségben csökkenjen. A 19. század első felében Balatonfüred, gyakran röviden Füred, a Balaton „fővárosává” vált, ahová az ország minden részéből érkeztek a nemesség tagjai és az egyre tehetősebb polgárság tagjai, hogy itt töltsék szabadságukat, vízi gyógyfürdőt vegyenek igénybe, és kulturális rendezvényeken töltődjenek fel. A nyári szezonban a város teljes körű színházi programot működtetett, és gyakran látta vendégül a magyar politika és irodalom méltóságait néhány hetes kikapcsolódásra.

A filoxéra pusztítása csak átmeneti visszaesést okozott a helyi borok sikeres termelésében. Balatonfüred és Csopak területét sokáig Balatonmellékkel, majd Badacsonnyal összevonták, és csak 1959-ben kapott önálló borvidéki státuszt. Területéhez 1997-ben Mencshely és Tihany községek is csatlakoztak.

A borvidék elsődlegesen fehérbor termő terület, bár ez nem volt mindig így. A XIX. század híradásai vörösborok termeléséről is megemlékeznek. A borvidék összességében kiválóan alkalmas divatosnak tartott, hűtött erjesztéssel készült borok készítésére, de mindig értékesebbnek tűnnek azok a társaik, melyek hosszabb érlelést kaptak, és egyéniségüket jobban meg tudták őrizni.

Fotó: A szerző felvétele

Füred környékének borai testben erőteljesebbek, de épp olyan remek szerkezetűek, mint a csopakiak. Alkoholban sokszor gazdagok, de jó esetben eleganciájuk évekig megmarad. Országos szinten felhívták magukra a figyelmet a Csopaki Kódex termelői egyesülés létrehozói szigorú, a csopaki dűlők olaszrizlingjeire vonatkozó szabályzatukkal és terroir alapú boraikkal.

Az olaszrizling borok, amelyeket általában a régió legsikeresebb borainak tartanak, érdekes eltéréseket mutatnak keletről nyugatra. A Csopakon termesztettek általában elegánsak, finomak és könnyedek, még magasabb alkohol- és savkoncentráció mellett is. A Balatonfüred, Balatonszőlős és Arács környéki borok testesebbek és extraktban gazdagabbak, de bizonyos években lágyabbak is lehetnek. A térség nyugati határához közeli Akali és Zánka településeken az olaszrizling pozitívan mámoros bort adhat.

Ez a termőhelyi sokszínűség azonban csak akkor érhető igazán tetten egy borvidék boraiban, ha ott megtalálható egy uralkodó szőlő- és bortípus, mely kellő merítéssel szolgál a kóstolásra. Csopakon az olaszrizling által minden adottság megvan ehhez. Éppen ezért a Csopaki Kódex egyik fő célja a termelők ilyen irányú dűlőszelekcióinak előmozdítása és egy közös, egységes bortechnológiai protokoll kialakítása.

Ez a cél vezérelte azokat a termelőket, akik 2012-ben nagy lépésre szánták el magukat. Olyan eredetvédelmi és minőségi garanciát jelentő keretbe foglalták legkiválóbb boraik termesztésének és készítésének körülményeit, ami idehaza korábban sajnos nem volt ismert. A legjobb értelemben vett önkorlátozásról van szó, ami végre egységes stílus felé tereli a terület öt településének mintegy negyven dűlőjéből származó legjobb borait. Ez nem más, mint a CSOPAKI KÓDEX. A védjegyet Csopak, Lovas, Paloznak, Alsóőrs és Felsőőrs legizgalmasabb dűlőinek azon borai viselhetik, amelyek elkészítése és minősége mindenben megfelel a szigorú szabályozásnak. A gyakorlatban ez nem más, mint a tudatosság borrá formálása a táj, a terroir és az ember együttműködése. Ha valaki szereti a tiszta, határozott, sallangoktól mentes szép száraz fehérborokat, akkor ott a helye Csopakon. Vagy ahol ezek a borok éppen elérhetők.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels.com)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.