Székelykeresztúr szinte félúton fekszik Segesvár és Székelyudvarhely között, itt ágazik el az út, eldönthetjük, hogy északi irányban indulunk el s Rugonfalván, Kiskadácson, Kobátfalván, Nyikómalomfalván, valamint Székelyszentléleken keresztül közelítjük-e meg a Székely Anyavárost, vagy dél felé, Betfalván, Nagygalambfalván, Décsfalván, Bögözön, Bikafalván és Felsőboldogfalván keresztül. Az északi útvonal mellett szól, hogy kevesebb az útbaeső település és hamarabb jutunk célba, a déli mellett, hogy Nagygalambfalva és Décsfalva között az út jobb oldalán működik a Google Mapsen csak egyszerűen „Kürtőskalácsként” feltüntetett büfé, ahol Székelyföld egyik legfinomabb, könnyed, foszlós lángosát ehetjük.
Orbán Balázs e rovatban többször idézett remekművében, „A Székelyföld leírásában” külön fejezetben foglalkozik Székelykeresztúrral, melyből idéznék is egy passzust: „Bocskai, a mély belátásu országlár, az igazságos uralkodó, korának ezen legnagyobb hőse és tapintatos diplomatája, rövid, de dicsteljes uralma alatt is meggyőződött arról, hogy a harczias és csatlakozásában megrendíthetlen, hüségében megingathatlan székely nép mily nagy tényező Erdély történelmében, hogy szava és kardja mily nagy erőt és hatalmat képvisel, s azért, midőn – történelmünk fénypontját képező – rövid uralma után el kellett hagyni szeretett és nagyrabecsült népét, még végrendeletében is megemlékezett a Székely nemzetről, az országnak adott atyai bölcs tanácsok közt ezeket mondván: Intjük a nemes országot, Erdélyt mint édes hazánkat, sőt megmaradásuknak örökségeért Istenre kényszerítjük az egy dologból, látván mind jelen való mind következendő állapotjokat, hogy a székely nemzetséget a mi tőlünk adott szabadságokban tartsák meg, és successorunknak erre legyen főgondja, igy mind magának, mind az országnak birodalma örökösebb lehet.* A bölcs tanács nem mindig volt követve, s valahányszor azt megszegték, valahányszor a székely szabadságszeretete s ősi szabad intézvényei sértve voltak, annyiszor Erdély sorsának ege is elborult.”
