Nyolc mindennapi szokás, amely csökkentheti a szívritmuszavar kockázatát

Csupán egy kevés odafigyeléssel már rengeteget tehetnénk a szívünk egészségéért – állítják a kutatók. Hosszú távon akár a szívritmuszavar kialakulása is csökkenthető, ami azért fontos, mert még mindig a vezető halálokok között vannak a szív- és érrendszeri betegségek.

A szívritmuszavarok megelőzhetőek lennének Forrás: Shutterstock

Az életmódbeli döntéseink nap mint nap hatással vannak nemcsak közérzetünkre, hanem életkilátásainkra is – ezt bizonyítja egy friss amerikai tanulmány, amely szerint nyolc egyszerű mindennapi szokás jelentősen csökkentheti a szívritmuszavar kialakulásának esélyét és a korai halálozás kockázatát.

A szívritmuszavar gyakoribb, mint gondolnánk (Fotó: Shutterstock)

Egyre gyakoribb a szívritmuszavar

Egy kutatás során 3161, 45 év feletti felnőttet vizsgáltak meg tíz éven keresztül. A résztvevőket a Life’s Essential 8 (röviden LE8) elnevezésű értékelési rendszer alapján pontozták, amely az Amerikai Szívtársaság által kidolgozott életmód-ajánlásokat összesíti. A vizsgált időszak alatt összesen 424 résztvevő hunyt el, és 410 főnél alakult ki pitvarfibrilláció, azaz a leggyakoribb szívritmuszavar – írja az Express. 

A kutatók megállapították: azok, akik alacsony pontszámot értek el a LE8 skálán, csaknem kétszer nagyobb eséllyel kaptak pitvarfibrillációt, mint azok, akik egészséges életmódot folytattak. A szívritmuszavar gyakran tünetmentesen zajlik, így sokszor csak akkor derül fény rá, amikor már súlyos, akár életveszélyes következmények – például stroke-kal – jelentkezik. A Stroke Társaság szerint a pitvarfibrillációhoz köthető stroke-os esetek általában súlyosabb lefolyásúak, magasabb halálozási és tartós rokkantsági aránnyal járnak.

Mit tartalmaz a Life’s Essential 8 értékelési rendszer?

A LE8 az alábbi nyolc, életmódhoz köthető szempontot vizsgálja, amelyek mindegyike befolyásolja a szív- és érrendszeri egészséget:

1. Egészséges táplálkozás – Teljes értékű ételek, zöldségek, gyümölcsök, hal, hüvelyesek, diófélék, magvak és egészséges zsiradékok (pl. olívaolaj) fogyasztása.
2. Fizikai aktivitás – Legalább heti 150 perc közepes intenzitású vagy 75 perc erőteljes mozgás (pl. gyors séta, úszás, futás).
3. Dohányzás mellőzése – A nikotin teljes kerülése, beleértve az e-cigarettát is.
4. Megfelelő alvás – Naponta 7–9 óra pihentető alvás.
5. Egészséges testsúly – A testtömegindex (BMI) 18,5 és 24,9 közötti tartományban tartása.
6. Vérnyomás kontroll – Optimálisan 120/80 Hgmm alatti érték elérése és fenntartása.
7. Vércukorszint szabályozása – Az éhgyomri vércukorszint normál tartományban tartása, különösen cukorbetegség esetén.
8. Koleszterinszint karbantartása – Ideális esetben az LDL-koleszterinszint 5 mmol/l alatt tartása.

Nem minden szokás egyformán számít

A kutatás külön is megvizsgálta, hogy az egyes szokások milyen mértékben befolyásolják a pitvarfibrilláció kialakulását. A három legjelentősebb tényező:

• Testsúly – Az elhízás már önmagában is fokozott kockázatot jelent a szívritmuszavarok kialakulására.
• Vérnyomás – A tartósan magas vérnyomás megterheli a szívizomzatot és kedvez a szívritmuszavaroknak.
• Vércukorszint – A cukorbetegség és a prediabétesz állapot szintén komolyan növeli a szívbetegségek rizikóját.

Érdekesség, hogy a fizikai aktivitás, az alvás minősége, a dohányzás elkerülése és a koleszterinszint szabályozása önmagukban nem mutattak statisztikailag szignifikáns hatást a pitvarfibrilláció kockázatára – ugyanakkor ezek fontosak lehetnek más szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.

Magyarországon is életbe vágó a megelőzés

A tanulmány üzenete hazánkban különösen aktuális. Magyarországon továbbra is vezető haláloknak számítanak a szív- és érrendszeri megbetegedések, köztük a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke. Az elhízás és a mozgáshiány jelentős közegészségügyi problémát jelentenek, a dohányzás aránya pedig még mindig magasabb az uniós átlagnál.

A kutatók remélik, hogy a LE8-modell szélesebb körben való alkalmazása segíthet az orvosoknak és egészségügyi tanácsadóknak abban, hogy konkrét, mérhető és követhető életmódbeli tanácsokat adhassanak pácienseiknek.

Nem szükséges drasztikus diétákba kezdeni vagy maratont futni. Már néhány apró, de tudatos napi döntéssel – egy zöldségekben gazdagabb étkezéssel, napi félórás sétával vagy a vérnyomás rendszeres ellenőrzésével – is sokat tehetünk a szívünk védelmében

 – hangsúlyozzák a kutatás szerzői.