Igen érdekes kóstolónk volt a napokban. Kielmayer Kristian jött el hozzánk az új könyvével, ami nem másról szól, mint számos hazai natúr, organikus, természetközei bor készítőjéről és boraikról. Sokak szemében – fájdalmas módon – még ma, 2025-ben is szitokszóként hangzik a natúrbor kifejezés. Kár, mert a szűklátókörűségen mást nem igen fejez ki vele az, aki így gondolja. Pedig a nyitottság és a természet, természetes eljárások felé fordulás talán soha nem volt ennyire égető kérdés, mint manapság. Szenvedünk a túldimenzionált ipari termelés és termékek lélek- és emberpusztító jelenléte miatt, mégsem próbálunk változtatni rajta.
Félreértés ne essék: nagy tisztelettel fordulok a visszafogott mértékben vegyszereket és engedélyezett adalékokat is használó pincészetek kiváló borai felé. Is. De nem kizárólagosan. Elsősorban az egyediséget és önálló arcot keresem a borokban, ami jöhet épp úgy egy natúrborból mint egy huszadik századi értelemben vett hagyományos módszerekkel készült tételből.
Nincs kizárólagosság. Igyekszem az értéket keresni minden termelő minden borában és ezt tudatni másokkal is. Nem ellenségem a kénezett bor és a kénmentes sem. Ellenségem viszont a jellegtelen, hitvány, lélek nélkül készült valami, amit nem is igen szeretek bornak nevezni. Mélységesen sajnálom, hogy a borász társadalomban sokan ezt nem így gondolják. De leegyszerűsíthetem a történetet ekképpen is: épp olyan nagy élvezettel hallgatok egy profi körülmények között felvett zseniális zenei előadást, mint egy soha meg nem ismételhető, egyszeri élményt adó koncertet. Vannak olyan zongoristák a zene világában, akik rendre elvétenek egy-egy billentyűt a legszebb darabok előadása közben is, sokszor mégis ezek az előadások maradnak velünk életünk végéig. A natúrborok többnyire pont ezt kínálják.
A világ borkínálatában eltérő körülmények között születő borok vannak; nagyapáink idejének borkészítési módszerei az akkori ültetvényekhez, körülményekhez alkalmazkodtak, ami jelenti sok helyen a filoxéra előtti ültetvényeket, a ma ismert nagyüzemi termesztésmódok teljes hiányát, gépek és berendezések szűkössége miatt vélhetően kézműves módszerekkel dolgozó szőlészek és borászok sokaságát.




















