Jó lesz ez a vegyescsapat-verseny az olimpián, 6-0 után 4-2-re kikaptunk

A kazahok legyőzése után a franciák búcsúztatták a mieinket a budapesti cselgáncs-vb zárónapján.

Radványi Benedek
2017. 09. 03. 10:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az érem nélkül, de három ötödik helyezéssel záró magyar dzsúdóválogatottra vasárnap a vb-ken most debütáló, de a tokiói olimpia műsorában is helyet kapó vegyescsapat-verseny várt a hazai világbajnokság utolsó napján.

A csapatversenyek eddig is részét képezték a nagy versenyek programjának (az idei Eb-n például bronzot szereztek a mieink), de nem úgy, hogy három férfi (–73, –90 és +90 kilogrammos súlyhatárokkal) és három női (–57, –70 és +70 kg) dzsúdós alkotta az együtteseket. A Papp László Budapest Sportarénában látottak alapján bátran állíthatjuk: az esemény jól vizsgázott, sűrűn követik egymást a meccsek és a dobások.

Két nemzet összecsapása egy tatamin zajlik, sorban állnak fel a párok, s amint vége az egyik négyperces összecsapásnak, jön is a következő. Ha pedig 3-3 lesz a végeredménye a hat küzdelemnek, a segédpontok döntenek, vagyis az, hogy hány vazari (1 pont), illetve ippon (10 pont) értékű akciót ért el az egyik csapat – így tehát célszerű akciózni, s nem az intésekre bazírozni.

A mieink reggel kilenckor a kazahokkal kezdtek, s mindenki győzött: Karakas Hedvig után az egyéniben nem szereplő Szabó Frigyes, aztán Gercsák Szabina, majd Tóth Krisztián, a +70 kg-s nők között a nála sokkal nehezebb Issanova ellen Erdélyi-Joó Abigél, s végül Cirjenics Miklós is, ő úgy, hogy vazarikkal megfordította Jergalijevvel szembeni küzdelmét.

A legjobb nyolc közé kerülésért a franciák következtek, az erőviszonyokról árulkodik, hogy ők a japánok mögött a másodikok lettek az egyéni éremtáblán két arannyal és egy bronzzal. Az összecsapás dühítően kezdődött: Karakas két vazarit is elért már Receveaux ellen, amikor egy földharcban karfeszítés után ipponnal fordított a francia. 

Jött a csapatba becserélt Ungvári Miklós, aki – miként az interjúzónában később elmondta – Tóth Krisztián tanácsára elővette az „örömdzsúdóját”, s egy vazari után úgy ért el ippont, hogy lefojtotta Axust.

1-1 után Gercsák Szabinát sajnos nagyon hamar eldobta ipponra Agbegnenou, Tóth Krisztián viszont aranypontig ment Pietrivel, aki már alig állt a lábán, s passzivitás miatt leléptették (2-2).

A +70-es nőknél Szigetvári Mercédesz próbálkozott, de nem sok esélye volt a nála kis túlzással kétszer nehezebb Dicko ellen, két vazarival nyert a francia. 3-2-re vezettek, segédpontokkal pedig 22-12-re, ami azt jelentette, hogy a Cirjenics–Maret párharcban ipponnal kellett nyerni. Sajnos ez a franciának sikerült, így 4-2 lett a vége oda, amivel végleg eldőlt: érem nélkül zártuk a hazai világbajnokságot. 

Nagy András szakágvezető így értékelt: „A csapat kiadta magából a maximumot, nüanszokon múlott. Karakas Hédi mérkőzése nagyon bosszantó, az egész világbajnoki szereplésünket példázza, nem volt szerencsénk.”

Az előzetes elvárás egy érem és egy pontszerző helyezés volt, végül hárman (Csoknyai László, Tóth Krisztián és Bor Barna) ötödikek lettek. „Bár nagy dolog, hogy hárman is bejutottak a délutáni programba, és éremért küzdhettek, én csalódott vagyok. Nem szeretnék semmit sem a bírókra fogni, de azt gondolom, hazai pályán meg kellett volna kapnunk néhány ítéletet” – utalt elsősorban Cirjenics és Bor tegnapi esetére. Hozzátette: komoly értékelést kell tartani, hiszen jövő májusban már megkezdődik az olimpiai kvalifikáció.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.