Mindenütt veszteség, de mások a dimenziók

Bár egy ember halála is tragédia, egyelőre Európa számos országában súlyosabbak a koronavírus-járvány gazdasági hatásai, mint az egészségügyiek. Főleg a sportban, kiemelten a labdarúgásban.

Üres lelátók és kiürülő bankszámlák Fotó: Mirkó István

Bár egy ember halála is tragédia, egyelőre Európa számos országában súlyosabbak a koronavírus-járvány gazdasági hatásai, mint az egészségügyiek. Főleg a sportban, kiemelten a labdarúgásban. A zárt kapus vagy elhalasztott mérkőzések nettó anyagi veszteséget okoznak a kluboknak, hiszen kiesik a nézőtéri bevétel.

Ez az európai futballban átlagosan a klubok bevételének húsz százaléka. Persze jelentősen szóródnak az összegek. A Parc des Princes-ben horribilisek a jegyárak, a szerdai zárt kapus PSG–Dortmund BL-nyolcaddöntőn tízmillió eurós jegybevételtől esett el a párizsi klub, a mai Revierderby (Borussia Dortmund–Schalke 04) 2,5-3 millió eurót hozott volna a konyhára a Ruhr-vidékieknek, hiszen minden hazai meccsen garantált a 81 ezres telt ház. (Viszont csak harminc euró körül vannak a jegyárak.)

Spanyolországban sem kellemes a helyzet, a Barcelona–Napoli BL-nyolcaddöntő visszavágó elhalasztása hatmillió eurónyi elmaradt hasznot jelent a katalánoknak. Azaz jegyáraktól és befogadóképességtől függően a nagy kluboknál egy-egy törölt vagy zárt kapus meccs átszámítva egy- és hárommilliárd forint közötti veszteséget okoz.

Nálunk sem örülnek a klubok a zárt kapunak, de azért itt kevésbé tragikus a helyzet. Egyrészt mivel a jegybevétel a klubok többségénél jóval kisebb hányadát fedezi a büdzsének, mint a piaci körülmények között működő nyugati egyesületeknél. Révész Attila, a Kisvárda sportigazgatója szokatlan nyíltsággal beszélt arról, mekkora veszteséget okoz nekik egy zárt kapus meccs.

– Egy hazai bajnoki átlagos bevétele 3,5 millió forint ezerötszáz-kétezres nézőszámmal és kétezer forint körüli átlagos jegyárral kalkulálva – magyarázta. – Ez jelentős tétel számunkra, meg is mondom, mennyire jelentős: az elmúlt idényben 860 millió forintból működtünk, és 117 millió volt az éves nézőtéri bevételünk (ez 13,6 százalék). A zárt kapu azért is súlyos csapás, mert rendezési költségek ilyenkor is vannak, ráadásul nálunk a büfét is a klub működteti, és ez a bevétel is elmarad. Az előre eladott skyboxok és a VIP-bérletek ellenértéke azonban már zsebben van.

Üres lelátók és kiürülő bankszámlák
Fotó: Mirkó István

A nézőszámok alapján nem is lehet kérdéses, hogy melyik magyar klubot éri a legnagyobb veszteség a zárt kapus rendezéssel. Persze hogy a legnépszerűbb magyar csapatot, a Ferencvárost, gondolhatnánk, ám annál azért bonyolultabb a helyzet, semmint hogy a Fradi durván tízezres nézőszámát beszorozzuk a körülbelül háromezer forintos átlagos jegyárral (ami harmincmillió forintot jelent mérkőzésenként). Először is, a zöld-fehéreknek ötezer bérletesük van, akik az állandó belépő árát már az idény előtt leperkálták. Másodszor, a VIP-belépők ára 43 ezer forint, a skyboxok éves díja pedig 100 000 euró. Harmadszor, az elmaradó bevételekhez kisebb költségek is társulnak, nem kell például akkora rendezői gárdát mozgósítani.

A legfontosabb szempont mégis az, hogy nem közvetlenül a Ferencvárosnál jelentkezik a kieső bevétel. A klubnak ugyanis éves szerződése van a Groupama Arénát üzemeltető Lagardère Sports Hungary Kft.-vel. Egy kieső mérkőzés még nem pótolhatatlan veszteség a cégnek, de ha ez sorozatosan megismétlődik, akkor azt idővel nyilván a Fradi is megérzi.