Szájmaszkban, család nélkül

Koman Vladimir karácsony után négy nappal utazott haza Krasznodarba, öt napot töltött a családja körében, január 2-án már edzésre jelentkezett Iránban, a bajnokság második helyén álló Szepahan csapatánál. Azóta a koronavírus terjedése átírta a forgatókönyvet: meccsek nincsenek, edzések még vannak Iránban. Kérdés, hogy meddig.

Április 20. és június 26. lebeg Koman Vladimir (képünkön) szeme előtt. Az iráni Szepahan labdarúgója április végéig biztosan nem játszik bajnoki mérkőzést a perzsa országban, és mivel június végéig az Ázsiai Bajnokok Ligája-sorozatot is felfüggesztették, ezért abban a sorozatban sem léphet pályára az ungvári születésű középpályás és csapata. Marad az edzés, amíg a közös gyakorlást nem korlátozzák. Kína és Olaszország után Irán jelenleg a harmadik helyen áll a koronavírus-fertőzött országok sorában.

– Megállt az élet Iszfahánban. Nincsenek emberek az utcán, csak az élelmiszerboltok környékén van némi mozgás. Mi, labdarúgók, teljes felszerelésben, szájmaszkkal, kesztyűben megyünk vásárolni, ahogyan a helyi lakosok. Ja­nuár 2-án láttam legutóbb a családomat, akkor indultam vissza Iránba Krasznodarból – mesélte lapunknak a 36-szoros válogatott középpályás.

Koman a második szezonját tölti a Szepahan csapatánál, tavaly őszig semmire sem volt gondja, azóta Irán egyik csapást szenvedi a másik után. A novemberi benzináremelés következtében utcai zavargások zajlottak, több mint ezer ember vesztette életét, lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el az iráni kormány. Január harmadikán likvidálta az amerikai hadierő Kászem Szolejmáni tábornokot, utána tömegek vonultak az utcára, majd január 8-án Irán lelőtte az ukrán utasszállító gépet.

– Novemberben a benzinár-emelkedés vitte az utcára az embereket, az ország harmadik legnagyobb városában, Iszfahánban is „kitört a forradalom”: törtek, zúztak, gyújtogattak a randalírozók. Féltünk kimenni az utcára, az életünkkel fizethettünk volna, ha mégis kimerészkedünk az emberek közé. Egészen elképesztő körülmények voltak. A kormány nem adott pontos tájékoztatást az áldozatok számáról, egy időre lekapcsolta az internet-szolgáltatást. Hála isten, azóta ez változott – adott helyzetjelentést az Iránban légióskodó U20-as vb-bronzérmes.

A helyzet némileg konszolidálódott, de mire mindenki megnyugodhatott volna, jött a koronavírus, amely eddig közel kilencszáz halálos áldozatot követelt Iránban. – Nem fogunk kezet, az edzések után nem zuhanyzunk az edzőközpontban, mindannyian hazamegyünk, és a saját apartmanunkban fürdünk. Utcára nem megyünk, ha csak nem élelmiszert akarunk vásárolni. Szigorúan kesztyűben és szájmaszkban hagyjuk el a lakhelyünket. Az a nap fénypontja, amikor felhívhatom a családomat, az internet segítségével láthatom az ötéves Amelie-t és a két évvel fiatalabb Adelt és persze a feleségemet – mondta a labdarúgó, aki tegnap ünnepelte a 31. születésnapját.

Arról nem szól a fáma, meddig marad Koman a perzsa országban, de nem lennénk meglepve, ha a szezon végén, a szerződése lejártával elhagyná Iránt. Már csak az a kérdés, mikor ér véget az iráni futballszezon.