A Portland Trail Blazers csapata idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját. Ennyi idő alatt akármelyik franchise össze tud szedni legalább 1-2 bajnoki címet, a Blazers pedig elég „fiatalon”, 1977-ben a csúcsra ért. De talán senki se gondolta volna, hogy a mai napig az lesz az egyetlen alkalom. A legfájdalmasabb kétségkívül az lehet, hogy annak idején Michael Jordanban nem látták meg a szupersztárt.
Az 1984-es drafot minden idők egyik legerősebbjének tartanak. Michael Jordan, Hakeem (akkor még Akeem) Olajuwon, Charles Barkley, John Stockton, Alvin Robertson, Kevin Willis és Sam Bowie is ekkor került be a ligába. A draftsorrend akkor így nézett ki: elsőként a Houston Rockets választhatott, majd a Portland és a Chicago következett. Akkor pénzfeldobással döntötték el, ki választhat elsőként (ez volt az utolsó ilyen év), az érme pedig nem a Blazersnek kedvezett.
Abban semmi meglepő nem volt, hogy a Houston az igazi őstehetségnek számító, és a helyi egyetemen kosarazó Olajuwont választotta ki. Majd jött a Portland, amelynek mérlegelnie kellett: valószínűleg Olajuwont választották volna, ha ők nyerik a feldobást. Őt már nem lehetett, ezért a kérdés az volt, hogy egy majdnem ugyanannyira tehetséges magasembernek szavazzanak bizalmat, vagy egy a már náluk levő Clyde Drexlerhez hasonló bedobónak, azaz Michael Jordannek.
Mivel Drexlerben sziklaszilárdan megbíztak, ezért úgy vélték, felesleges lenne azon a poszton a tumultus, ráadásul kettőjük játékstílusa között is rengeteg volt a párhuzam. Nagyon szerettek volna ismét egy jó centert a soraikban tudni, és betölteni a Bill Walton távozása után keletkezett űrt, ezért akkor logikusnak tűnt, hogy Sam Bowie-t választották. Jordan a Chicago Bulls ölébe hullott, a többi pedig történelem. 2005-ben a Sports Illustrated Sam Bowie kiválasztását nevezte meg az észak-amerikai sportok történetének legnagyobb baklövésének.
A teljes cikk az Origón olvasható el.
