Marad az elnök, de újak a kérdések

Ma tisztújító közgyűlést tart a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ). Az biztos, hogy Csányi Sándor marad az elnök, a testület sem változik, az is kiszámítható, hogy az elnöki beszámoló milyen eredményeket sorolhat fel, ám azt még nem tudjuk, hogy a koronavírus-járvány idején a régi-új vezérkar milyen válaszokat dolgozott ki vagy akar kidolgozni a „Hogyan tovább?” kérdésre.

Az infrastruktúra fejlődésére nem lehet panasz Fotó: Mirkó István

Az elnök nem tud gólt rúgni – talán még sokan emlékeznek Laczkó Mihály bonmot-jára. Az MLSZ egykori első embere egy vesztes válogatott mérkőzés után nyilatkozott így, amikor a kudarcért az ő és a szervezet felelősségét firtatták. Nyilvánvalóan arra célzott, hogy a szövetség csak a feltételeket biztosíthatja, a klubok nevelik a futballistákat, nem az MLSZ.

És ez így is van. A magyar futball tíz éve, Kisteleki István lemondása után nem a messiást, hanem Csányi Sándort várta, bár esetünkben a kettő ugyanaz volt. A sportágban mindenki az OTP elnök-vezérigazgatójában, az ország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb emberében látta nem csupán a megújulás, hanem a fennmaradás zálogát is, és végül, több hónapos ostrommal vegyes udvarlás végén, sikerült őt rábeszélni a feladatra. Azóta az MLSZ szempontjait figyelembe véve a fejlődés, jelentős kormányzati hátszélnek is köszönhetően, tagadhatatlan.

Csányi Sándor öt éve, amikor újraindult az elnöki posztért, szép eredményekről számolhatott be, és alighanem így lesz ez ma is, amikor egyedüli jelöltként dönthetnek róla a közgyűlésen – videótechnikát használva – a részt vevő küldöttek. A rendszerváltástól számítva 2010-ig a tisztújítás izgalmas, érdekes, olykor kissé botrányszagú eseménynek számított, most viszont biztosra vehetjük, hogy a következő ciklusra is Csányi Sándort választják meg elnöknek, aki pedig változatlan összetételű elnökséggel folytatja a munkát.

A számok egyébként, amelyekre a mai beszámolójában hivatkozhat, valóban impozánsak. Az utóbbi tíz évben például 1333 új pálya épült – ebből csaknem kétszáz az Ovifoci-program részeként –, 35 stadiont húztak vagy újítottak fel; ezek ékköve természetesen a tavaly novemberben átadott Puskás Aréna. Az élvonalban mindenhol elkészült a pályafűtés, így lerövidülhetett a téli szünet.

Az infrastruktúra fejlődésére nem lehet panasz
Fotó: Mirkó István

Ebben az évtizedben mintegy 134 ezerről 282 ezerre nőtt az igazolt futballisták száma, több mint háromszor annyi gyerek vesz részt a Bozsik-programban, mint 2010-ben, de jelentős a növekedés a futsalban és a női labdarúgásban is. Sikerült megállítani, sőt megfordítani a játékvezetők létszámának csökkenését, ha a járvány nem kényszerítette volna megállásra a bajnokságokat, háromezer aktív futballbíró várná folyamatosan a küldést. Az edzők egyre magasabb szinten és bővülő lehetőségekkel képezhetik magukat, a szövetség ezen a területen több új, az európai normarendszeren alapuló képzési licencet vezetett be. Az MLSZ büszke lehet arra is, hogy például a Facebook-oldalát ma már 150 ezren követik a kezdeti háromezer helyett, 75 ezerre rúg szurkolói klubjának a létszáma – és nyilván még sok kalapemelésre méltó eredményt tartalmazhat a beszámoló.

Ugyanakkor nem véletlen, hogy a tavalyi közgyűlésen Csányi Sándor kifakadt a klubokra, ostorozva azok gazdálkodását, játékospolitikáját és a szakmai munka minőségét is. Tény, hogy a feltételek már olyanok, amilyenekről 2010-ben a sportág talán nem is álmodott, ám az előbb felsorolt szép vívmányok a szurkolókat nemigen foglalkoztatják. Ők csak az eredményre kíváncsiak, s azt látják, hogy a bajnokság színvonala nem közelít a nívósabbakhoz, a rengeteg pénzzel támogatott utánpótlás-nevelő műhelyekből nem jönnek ki európai szinten is értékelhető játékosok, továbbra is alacsony az átlagos nézőszám, és bár a Mol Vidi két, a Ferencváros pedig egy éve eljutott az Európa-liga csoportkörébe, a magyar futball a játékosokat és a csapatokat tekintve is súlytalan a nemzetközi porondon.

Most azonban az új ciklusra is bizalmat kérő testülettől és az elnöktől új programot kényszerít ki az élet. A járvány és annak kiszámítható, illetve ma még csak nem is látható következményei rengeteg kérdést vetnek fel, amik megoldásra várnak, a taotámogatások várható drasztikus visszaesésétől kezdve egészen odáig, hogy miként térhet vissza a futball az életünkbe.

Ez a tisztújító közgyűlés tehát most a legkevésbé sem a tisztújítás miatt lesz érdekes.