Minimális céljuk a maximum a PEAC-nál

Minimális céljuk a maximum – így lehetne összegezni a pécsi hölgykosarasok terveit az előttük álló évekre.

Fotó: NEMJO

Minimális céljuk a maximum – így lehetne összegezni az újjászerveződő pécsi hölgykosarasok terveit az előttük álló évekre.

Csirke Ferenc lett a női kosárlabda NB I-ben szereplő PEAC–Pécs vezetőedzője. A klub csütörtöki tájékoztatása szerint a 44 éves szakember szülővárosában mutatkozik be a női vonalon. Csirke Ferenc nyolc éven át irányította a PVSK férficsapatát, amellyel a 2018/2019-es szezonban bajnoki bronzérmes lett, nemzetközi porondra vitte az együttest, az év edzőjének választották.

Az újdonsült vezetőedző nyilatkozott a klub honlapjának, és kifejezte örömét, hogy továbbra is segítheti a pécsi kosárlabdát.

Bár a női vonal teljesen ismeretlen terep számára, mégis nagy örömmel mondott igent az új feladatra Csirke Ferenc elmondása szerint sokat nyomott a latban, hogy ez a munka is Pécsről, a pécsiségről szól. Ő pedig, ameddig csak teheti, szeretné szülővárosa kosárlabdasportját segíteni.

Csirke Ferenc személyében igazi lokálpatrióta került a csapat élére
Fotó: Peacpecs.hu

– Nyolc éven át irányította a PVSK férficsapatát, amellyel a 2018/2019-es szezonban bajnoki bronzérmes lett, nemzetközi porondra vitte az együttest, az év edzőjének választották. Rutinos edzőnek számít tehát, most mégis nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy teljesen új terepre tévedt.

– Női vonalon valóban nem dolgoztam még – fogalmazott a 44 éves szakember. – Január elején voltak lehetőségeim férficsapatoknál, de mivel elhúzódott a szerződésbontás, ezek kútba estek. Utána úgy voltam vele, hogy fél évet pihenéssel töltök, a családommal leszek. Mentünk volna Barcelonába, beterveztünk kosár- és focimeccset is, de sajnos a koronavírus-járvány közbeszólt, le kellett fújnunk az egészet. Ekkor, látva azt, hogy minden kérdésessé vált, lesz-e munka, lesznek-e csapatok, lesz-e pénz a sportra ebben a helyzetben, otthon viccesen meg is jegyeztük, hogy majd az első normális ajánlatot elfogadom. És három-négy nap múlva hívott a PEAC–Pécs…

– Örülünk neki, hogy nem mondott nemet!

– Kértem három-négy nap gondolkodási időt, aztán igent mondtam. Nagyon sokat nyomott a latban, hogy ez a munka ismét Pécsről, a pécsiségről szól, a keret magyar tagjai egytől egyig vagy pécsiek, vagy tizenéves koruk óta itt nevelkedtek. Nekem tényleg fontos a szülővárosom, sosem hagytam el sem játékosként, sem edzőként. Ameddig lehet, itt szeretnék dolgozni: örülök, hogy továbbra is segíthetem a pécsi kosárlabdát! Úgy érzem, mindig jó kapcsolatom volt a szurkolókkal, s most külön motivációt jelent számomra, hogy közösen elérjük, minél többen legyenek a női meccseken. Nem mellesleg annak is nagyon örülök, hogy ennek a feladatnak köszönhetően együtt maradhatok a családommal.

– Érzelmi húrokat pengetett, de nyilván szakmai okai is vannak, hogy a PEAC–Pécset választotta.

– Egyértelmű, nagy szakmai kihívásnak tartom ezt a feladatot! Látni kell, hogy mekkora potenciál van itt: a Nemzeti Kosárlabda Akadémiát működtető Rátgéber Akadémiával és a Pécsi Tudományegyetemmel karöltve, egy családot alkotva sokra lehet hivatott a női csapat, van jövője ennek az együttgondolkodásnak, együttműködésnek.

– Bár a felkészülést csak augusztus 10-én kezdik meg, nem akkor fog bemutatkozni a játékosai többségének.

– Hála istennek, nem augusztus 10-én találkozunk először! Amikor enyhítettek a korlátozó intézkedéseken, május végén elkezdtünk dolgozni a magyar játékosokkal – mindenki szívesen jött, aminek nagyon örültem. Öt hétig, június végéig edzettünk kiváló körülmények között a Rátgéber Akadémián: természetesen kontakt nélküli, egyéni tréningek voltak. Jó, hogy erre volt lehetőségünk, mert megismerhettük egymást, s a néhány hét alatt azért leszűrhettem, hogy kit mire lehet majd használni.

– A keretben együtt dolgozhat több tehetséges fiatallal is, akikből ki kell majd hoznia a maximumot.

– Valóban lesznek nagyon szép részfeladatok. Nemcsak a csapat eredményei lesznek fontosak, hanem az is, hogy bizonyos játékosaink egyénileg minél többet fejlődjenek: Wentzel Nóriból például felnőtt válogatott játékost kell faragnunk, Szücs Rékának stabil kezdő irányítóvá kell válnia, Habling Larát pedig be kell építenünk a felnőttmezőnybe.

– Mi lesz a csapat célja, mit szeretne elérni a PEAC–Péccsel?

– A csapat konkrét céljairól a következő szezonra még nem nagyon tudok beszélni, hiszen a klub jelenleg belső átalakuláson megy keresztül, amiről majd a vezetők fognak beszámolni, ha végbement a folyamat. Rövid távon a legfontosabb talán az, hogy egymásért minden helyzetben kiálló, szerethető, szenvedélyes közösséget formáljunk! Most, július végén egyelőre képlékeny, hogy hány légiós tudja segíteni fiataljainkat. Egyvalami biztos, két év múlva olyan csapatunknak kell lennie, amely esélyes az első négybe jutásra!

Azaz: minimális céljuk a maximum.