Idén is több sportágban átírták a rekordkönyveket

Ennek az összefoglalónak Tokió hőseiről, az ötkarikás érmek halmozóiról, Michael Phelps és Larisza Latinyina utódairól kellett volna szólnia. A koronavírus-járvány azonban közbeszólt: az olimpiát 2021-re halasztották. Számos sportág komolyabb versenyek nélkül maradt, mások viszont egészen sokat kihoztak ebből a furcsa esztendőből.

Lewis Hamilton Törökországban biztosította be hetedik vb-címét Fotó: Clive Mason Forrás: REUTERS

Az idény legnagyobb csalódása a Ferrari volt, amely az elmúlt években rendre a Mercedes legközelebbi üldözője volt. Bár Charles Leclerc az idénynyitón a második helyen zárt, a legendás istálló teljesítménye fokozatosan romlott az idény folyamán. Különösen a négyszeres világbajnok, Sebastian Vettel szenvedett látványosan, bár egy dobogó neki is jutott az esős Török Nagydíjon. A Ferrari a hatodik helyen zárta a csapatok összevetését, ami az 1980-as tizedik pozíció óta a leggyengébb maranellói eredmény.

Az év legijesztőbb pillanata kétségkívül Romain Grosjean óriási bahreini bukása volt. A francia versenyző autója kettétört, átszakította a korlátot és lángokba borult. Szinte minden egyes modern biztonsági vívmány kulcsszerepet játszott abban, hogy tragédia helyett csupán égési sérülésekről kellett beszámolni a baleset után. Grosjeant az utolsó két versenyen a kétszeres világbajnok Emerson Fittipaldi unokája, Pietro helyettesítette a Haasban, jövőre viszont már egy másik F1-es dinasztia tagja, az idei Formula–2-es bajnok Mick Schumacher vezeti az amerikai istálló egyik autóját.

Négyből három Grand Slam maradt

Átlagosan kezdődött a teniszév: Novak Djokovics megnyerte az Australian Opent, karrierje során nyolcadik alkalommal, saját rekordját tovább javítva. A szerb játékos hatodszor zárta az évet a – különleges helyzethez igazított – világranglista élén, ezzel beállította Pete Sampras csúcsát. Mindezek ellenére nem csak pozitív értelemben szólt Djokovicsról az év: az általa szervezett Adria Tour koronavírus-gócpont lett, a US Openen pedig leléptették, mert a dühében elütött labdával torkon találta az egyik vonalbírót.

Djokovicshoz hasonlóan saját rekordját nyújtotta tovább az őszre halasztott Roland Garroson Rafael Nadal. A spanyol klasszis tizenharmadik alkalommal nyerte meg a párizsi Grand Slam-tornát, egyben 20. GS-sikerével utolérte az örökranglista élén Roger Federert. Djokovics 17-nél jár ebben a versenyfutásban.

A wimbledoni torna a második világháború óta először maradt el, a US Openen viszont új versenyző csatlakozott a Grand Slam-győztesek névsorához. Igaz, ehhez kellett Djokovics forrófejűsége mellett az is, hogy Federer sérülés, Nadal pedig az átalakított versenynaptár és a közeli salakidény miatt kihagyta a tornát. Az osztrák Dominic Thiem élt a lehetőséggel, karrierje negyedik GS-fináléját már megnyerte, miután kétszettes hátrányból fordított Alexander Zverev ellen.

Az évzáró világbajnokságon az orosz Danyiil Medvegyev győzött, míg honfitársa, Andrej Rubljov gyűjtötte a legtöbb trófeát 2020-ban: öt tornagyőzelmével karrierje során először a legjobb tízben zárta az évet, és az ATP a legtöbbet fejlődött játékosnak választotta.

Djokovics és Nadal idén sem maradt GS-trófea nélkül
Fotó: Charles Platiau / REUTERS

Két új Grand Slam-győztest is avatott a női mezőny: az amerikai Sofia Kenin az Australian Opent nyerte meg úgy, hogy korábban még GS-negyeddöntőben sem járt. A Roland Garros döntőjében viszont ő kapott ki a hasonló előélettel rendelkező Iga Świątektől. A tizenkilenc éves lengyel teniszező az első Grand Slam-bajnok lett, aki a XXI. században született.

A US Opent 2018 után ismét a japán Oszaka Naomi nyerte, aki a döntőben a hét év után újra – immár édesanyaként – Grand Slam-finálét játszó fehérorosz Viktoria Azarenkát győzte le. Három trófeát gyűjtött az évben a román Simona Halep és a fehérorosz Arina Szabalenka, ám a GS-eken nem jött ki nekik a lépés.

Idén is hiába küzdött Margaret Court 24 Grand Slam-győzelmi csúcsának beállításáért Serena Williams, akinek idén az Azarenka ellen elvesztett US Open-elődöntő volt a csúcs. Szegényebb lett a mezőny két korábbi világelsővel: még a koronavírus miatti leállás előtt bejelentette visszavonulását az autoimmun betegséggel küzdő Caroline Wozniacki és az ötszörös Grand Slam-győztes Maria Sarapova.

A fiatalokról szólt az év

A Tour de France eredeti időpontjában a világ legjobb kerékpárosai online szobabicikli-versenyeken vettek részt, augusztustól viszont ellepték az országutakat. Bár szinte minden fontos verseny naptáron belüli helye megváltozott, a legfontosabb viadalok közül csak az öt legrangosabb egynapos klasszikus egyike, a Paris–Roubaix maradt el.

A háromhetes versenyek alapján a fiatalok alkalmazkodtak jobban a szokatlan versenynaptárhoz. A Tour de France-t a szlovén Tadej Pogačar nyerte, aki az utolsó előtti szakaszon, a hegyi időfutamon hihetetlen formában tekert, és megelőzte a sárga trikót sokáig őrző honfitársát, Primož Rogličot. Pogačar egy nappal a 22. születésnapja előtt lett Tour-győztes, 1904 óta nem nyerte ilyen fiatal kerekes a francia körversenyt.

Pogačar már a tavalyi Vueltán jelezte, hogy előbb-utóbb háromhetes véghajrájában számolni kell vele, a Giro d’Italián viszont teljesen a feje tetejére állt a papírforma. Vincenzo Nibali, Steven Kruijswijk és Jakob Fuglsang helyett Jai Hindley és Tao Geoghegan Hart játszotta a főszerepet, pedig mindketten segítőként érkeztek Olaszországba. Az utolsó, milánói szakasz előtt a két fiatal korábban példátlan módon másodpercre azonos idővel állt, végül az időfutamon Geoghegan Hart nyerte meg a Girót.

Mindhárom háromhetesen egy percnél kisebb különbség döntött a győzelemről: a spanyol körversenyen a címvédő Roglič 24 másodperccel előzte meg az ecuadori Richard Carapazt. Roglič a Vuelta mellett a belga klasszikust, a Liège–Bastogne–Liège-t is megnyerte, amelyen a világbajnok Julian Alaphilippe már kezét felemelve ünnepelt, amikor a szlovén megelőzte.

Az eredeti svájci helyszín helyett a Formula–1-ben is beugró Imolában rendezték az országúti világbajnokságot. Julian Alaphilippe, a tavalyi Tour de France hőse nyerte a mezőnyversenyt, míg az időfutamot az olasz Filippo Ganna nyerte, aki a februári, berlini pályakerékpáros-világbajnokságon is szerzett aranyérmet, méghozzá világrekorddal az egyéni üldözőversenyben. Az országúti vb-n mindkét számban ezüstérmes lett az év legsokoldalúbb kerékpárosa, a belga Wout van Aert, aki két komoly egynapost is nyert (Milánó–San Remo, Strade Bianche), két szakaszgyőzelmet aratott a Tour de France-on, miközben a hegyekben is rengeteg segítséget nyújtott a végső győzelemre hajtó csapattársának, Rogličnak.

Ez is 2020-ban történt

Két hónapon belül megdöntötte az 5000 és a 10 000 méteres síkfutás világcsúcsát is az ugandai Joshua Cheptegei. Mégsem ő lett az év férfi atlétája, hanem a 21 éves svéd Armand Duplantis, aki 618 centiméterre javította a rúdugrás világrekordját. A női atléták közül szabad téren az etióp Letesenbet Gidey (5000 m), fedett pályán a venezuelai Yulimar Rojas (hármasugrás) állított fel új világcsúcsot.

Úszásban csak rövid pályán születtek új világrekordok: a férfiak között az amerikai Caeleb Dressel vitte a prímet, aki az 50 gyors, a 100 pillangó és a 100 vegyes csúcsát is megdöntötte a magyarországi buborékban rendezett Nemzetközi Úszóligában. A nők között a holland Kira Toussaint 50 háton állított fel új világrekordot a Margitszigeten, 25,60-as idejét pedig decemberben, Amszterdamban megismételte.

Ötven év után nyerte meg újra a Super Bowlt a Kansas City Chiefs amerikaifutball-csapata, míg a floridai buborékban rendezett eseményen 17. bajnoki címét szerezte a Los Angeles Lakers, amivel beállította a Boston Celtics NBA-csúcsát.

India internetgondokkal küzdött Oroszország ellen az online sakkolimpia aranyéremért zajló csatájában, így mindkét csapatnak odaítélték a győzelmet. 2024-ben talán már hagyományos körülmények között zajlik a sakkolimpia, a rendezés jogát Budapest nyerte el.

Visszavonult Franciaország történetének legeredményesebb olimpikonja. Az ötszörös olimpiai bajnok sílövő, Martin Fourcade búcsúzóul még két világbajnoki címet szerzett Antholzban az eddigi tizenegy mellé.