„Milyen jövő vár a Puskás Akadémia román tehetségére?” – ezzel a címmel írt értékelést az Nb1.hu lap a 3-0-s hazai győzelemmel végződött Puskás Akadémia–Budafok mérkőzésről. Önmagában ez a cím is arról árulkodik, hogy itt az ideje helyére tenni a dolgokat a 18 évesen stabil első osztályú játékossá avanzsált futballista körül. (Annál is inkább, mert az idézett portál egy korábbi cikkében Corbu Mariusként ír az ifjú labdarúgóról.)
Marius Corbu vagy Corbu Marius? – ezt kell tehát tisztázni mindenekelőtt. Nos, mindkettő, és egyik sem.
Hivatalosan természetesen Marius Corbu, hiszen a fiatalember román állampolgár, és ezen a néven anyakönyvezték anno.
Ugyanakkor Corbu Marius, hiszen magyar – székely-csángó – felmenőkkel bír, egyúttal magyar állampolgár.

Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Kricskovics Antal
S ha már szóba kerültek a gyökerek, nos, akkor sem követünk el eretnekséget, ha Korbuly Máriusznak mondjuk a tehetséges ifjút, akinek az őseit sokakkal egyetemben utolérte a csángók elrománosítási törekvése, még a családnevét is megváltoztatták. A gyökerek azonban attól gyökerek, hogy nehéz őket kitépni.
Corbu Marius – maradjunk ennél, a Magyarországon használt változatnál – Magyarcsügésen, a Gyimesekben született. A kicsi csángó falu – több településsel együtt – Trianon kétszeres áldozata, hiszen nem csupán Magyarországtól, hanem Csíkszéktől is elcsatolták, ma már Bákó megyéhez tartozik. A legutóbbi népszámlálás szerint 111 lakosából 103 vallotta magát románnak és csupán nyolc magyarnak. Ebben a közegben cseperedett fel a tehetséges futballista, aki az általános iskolát Palánkán, még inkább román közegben végezte.
A gyerekkorát azonban igazából egyetlen dolog határozta meg: a futball. A Puskás Akadémia nyáron készített róla rövid portréfilmet, amelyben a következőképpen mesélt a gyermekéveiről:
– Gyerekként nekünk nem volt internetünk, telefonunk, tabletunk meg ilyenek. Mindig fociztam, a faluban minden fiúgyerek tudott focizni. Vasárnap, ünnepnapokon pedig a férfiakkal futballoztunk.
Mintha csak valamelyik magyar klasszis történetét olvasnánk a hatvanas-hetvenes évekből…
Mariust az édesapja ötödikesként, tehát tizenegy évesen elvitte próbajátékra a csíkszeredai akadémiára, ahol természetesen megfelelt, és leigazolták. Ott nevelkedett egészen 2019 decemberéig.
Hasznára válna egy kis székelyes csibészség
„Ötödikes korában került a csíkszeredai akadémiára. Szerény, szorgalmas, tisztelettudó futballistáról van szó. Talán túlzottan is az, úgy hiszem, hasznára válna egy kis székelyes csibészség. Nálunk korán kitűnt a tehetségével, átlagon felüli cselezőkészségével, gyorsaságával, robbanékonyságával, és sokat fejlődött Bajkó Barna és Dusinszki Zoltán edzők kezei alatt. Nem csoda, hogy a román szövetség illetékesei is felfigyeltek rá, meghívták az U18-as, majd az U19-es válogatottba. Ám ez nem jelenti azt, hogy ne futballozhatna a magyar válogatottban, hiszen az érvényben lévő nemzetközi szabályok szerint egyszer válthat országot. Büszkék vagyunk Mariusra, ahogyan Tamás Nándorra is, reméljük, hogy mindketten meghatározó labdarúgói lesznek a Puskás Akadémiának” – így jellemezte az NSO érdeklődésére Corbu Mariust még szeptemberben az FK Csíkszereda sajtóreferense, Szép Zoltán.
A Puskás Akadémiánál 2019 nyarán egy Dunaszerdahelyen rendezett utánpótlástornán figyeltek fel rá, a Csíkszereda az ő két góljával verte meg a felcsútiakat. A két intézmény közötti partneri megállapodás révén került egy éve a Puskás Akadémiára. Ahol szintén gyorsan letette a névjegyét, hiszen rögtön góllal mutatkozott be az NB III-as csapatban, ám a koronavírus-járvány az ő kibontakozását is hátráltatta. Ezalatt sem tétlenkedett.
– Keményen edzettem az erdőben. Futottam, próbáltam labdázgatni. Hazavittem magammal egy labdát az akadémiáról, hogy legyen mivel gyakorolni. Egyik nap, már a vége felé, belerúgtam egy szegbe, kipukkadt. De így is visszahoztam, különben ki kellett volna fizetnem