Norvégia tarolt, de az utolsó tánc senkinek sem hiányzott

A nagy hagyományokkal rendelkező sífutást nem feltétlenül arra a modern érára találták ki, amikor a gördeszkázás és a breaktánc kerül az olimpiai programba. Norvégia néha már-már kínos dominanciája sem segíti a sportágat, de az igazi veszélyre ez a szezon világított rá.

Klaebo korán örült, elvették tőle az aranyérmet Forrás: Getty Images

A legrosszabbul minden kétséget kizáróan Alexander Bolsunov viselte a maga kalandjait, aki a világbajnoki 50 kilométer után nem is volt hajlandó elfogadni az ezüstérmet a nyakába, aligha játványvédelmi megfontolásból. (Utóbbi viszont kiváló kibúvó lehet a rendkívül csalódott Klæbo számára, aki hivatalos az orosz esküvőjére.) Éppen Bolsunov helyzete mutatja azonban, hogy hiányzik a kialakult, mindenkinek egyértelmű szabályozás, ugyanis az egyébként kiváló orosz versenyző első és hátsó pozícióból incidensbe keveredve is teljesen meg volt győződve a maga igazáról.

Klæbo vasárnapi kizárása arra utal, hogy minden kontaktus a hátulról érkező síző felelőssége. Ez azonban az esetek túlzott leegyszerűsítésének tűnik, hiszen például nem veszi figyelembe Bolsunovnak a klasszikus stílusba egyébként sem igazán illő, kifelé tett korcsolyázó mozdulatát. Ha így le lehet zárni minden támadást, akkor ezt az elöl lévő kíméletlenül ki fogja használni, akár több nyomváltással, és szépen lassan lehetetlenné válik az előzés, vagy elkerülhetetlenné az ütközés. Sőt, a versenybírók korábban konkrétan megfogalmazták, hogy az elöl haladó számára szabályos a szándékos kontaktkeresés, azaz be lehet úgy vágni Linn Svahn módjára a rivális elé, hogy egyben versenyzőtársa lécére is rálép az elöl haladó.

Az előzés nehézségeiről: még a Tour de Skin zárták ki az alábbi előzés miatt Annamarija Lampičot. A szlovén sílécének vége már az előzése végén találkozott Nadine Fähndrichével, tehát hátulról jött, de a kontaktus pillanatában már elöl volt. Ezt az ítéletet végül megfordították, így elvileg néhány napig még Klæbo is reménykedhet, hogy visszakapja eddigi pályafutása talán legnagyobb győzelmét. Igaz, az összképen semmiképpen sem javítana, ha napokkal a világbajnokság lezárása után újra változna a végeredmény. A test test elleni versenynek pont az lenne a lényege, hogy a nézők – akik remélhetőleg a következő télen már visszatérhetnek a lelátókra – a célba érkezéskor pontosan látják, ki a győztes.

Erre a helyezkedési kérdésre mindenképp olyan választ kell találnia a Nemzetközi Síszövetségnek a következő idényre, amelyik mindenkinek egyértelmű, ugyanakkor lehetővé teszi a ránézésre is tiszta versenyt.

Magyar kvóták, hazai csalódások

A magyar válogatott sikeres vb-t zárt, hiszen férfi és női sífutásban is kvótát szerzett a pekingi olimpiára. Nem lehetnek viszont boldogok a németek, akiknek egyedül a síugró Karl Geiger tudott egyéni érmet nyerni. Igaz, síugrásban a férfi és a vegyes csapatverseny aranyérmét is otthon tartották. Északi összetettben két sztár vitte a prímet: a norvég Jarl Magnus Riiber és a mindössze 19 éves, osztrák Johannes Lamparter is egy-egy egyéni, illetve csapataranyat szerzett Oberstdorfban.