A sportág, amelynek a vb-döntőjét is maszkban vívták

A curling nem tartozik a legismertebb sportágak közé, viszont a közegben uralkodó sportszerűséget tekintve mindenképpen az élmezőnybe kívánkozik. A téli olimpia programján 1998 óta megszakítás nélkül szerepel, jövőre Pekingben pedig már második alkalommal versenyeznek ötkarikás érmekért a vegyes párosok. Joggal bízhatunk benne, hogy ebben a versenyszámban lesz magyar induló is.

Budapest, 2019. április 9. A curling vegyespáros-világbajnokságra készülő Kiss Zsolt és Palancsa Dorottya a Kamaraerdei Curling Clubban tartott edzésükön 2019. április 9-én. A világbajnokságot április 20-27. között rendezik a norvégiai Stavangerben. A 2013-ban és 2015-ben vb-aranyérmes páros a legjobb négy közé jutást célozza meg. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI

A curling szerepelt az első, 1924-es téli olimpia műsorában, utána viszont hosszú évtizedek következtek, néhány bemutató jellegű megjelenéssel. 1998 óta folyamatosan a hivatalos program része a női és a férfi csapatok versenye, a vegyes páros pedig a legutóbbi ötkarikás játékokon mutatkozott be a programban.

– Miután megszavazták, hogy a ­2018-as olimpián ott lesz a szakág, a 2016-os vb-n érzékeltük, hogy több jelentős curlingnemzet nagyobb hangsúlyt helyezett erre a versenyszámra. Fel kellett kötni a gatyát a kvótáért, amelyet 2018-ra sajnos nem sikerült megszerezni. Reméljük, ­2022-re összejön.

A phjongcsangi nyolc páros helyett Pekingben már ebben a versenyszámban is tíz ország egysége indulhat. A kvóták jelentős részét a világbajnokságon osztják, amelyet május 17. és 23. között a skóciai Aberdeen rendez. A mezőny az alapszakaszban két tízes csoportban küzd, mindkettőből az első négy helyezett jut az egyenes kieséses szakaszba. Ha az olimpián rendező jogán résztvevő Kína a továbbjutók között van, akkor a másik hét negyeddöntős ország kvótája már biztos, ellenkező esetben a helyosztók után nyolcadikként záró párosnak marad a várhatóan decemberben sorra kerülő pótkvalifikáció, ahol az utolsó két kvóta talál gazdára. Ha meglesz a sportág történetének első magyar olimpiai kvótája, Palancsáéknak még itthoni fő kihívójukkal, a korábban vb-ezüstöt szerző Szekeres Ildikó, Nagy György kettőssel is meg kell majd küzdeniük a pekingi indulás jogáért.

Tavaly minden vb-t töröltek a pandémia miatt, idén a férfi csapatok világbajnokságát már megrendezték Calgaryban, kisebb zökkenővel. Az alapszakasz után négy koronavírusteszt – mint utólag kiderült, téves – pozitív eredményt hozott. Újabb tesztek következtek, csúszott a program, az érmekért maszkban küzdöttek a csapatok. Végül Svédország nyert, zsinórban harmadik vb-aranyát szerezve meg.

A kanadai tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy a női és a vegyes páros vb-n már az első naptól kötelező lesz a maszk viselése a jégen is.

– Erre az eshetőségre készülve elkezdünk maszkban is edzeni. A söprés komoly erőkifejtéssel jár, az intenzív légvételtől a maszk benedvesedik, majdhogynem átázik, így nem igazán tölti be a funkcióját. Bármilyen szabályt tudomásul veszünk és betartunk, de remélem, hogy a vb-n nem lesz kötelező a játék közbeni maszkviselet – mondta el Palancsa Dorottya.