Egy VAR nem elég – rögtön kettő kell az Eb-n?

Az Európa-bajnokság újdonsága, hogy egyszerre két VAR is működik – erre azért van szükség, hogy ha a játékvezető engedi tovább a játékot, az egyik videós asszisztens követi a mérkőzést, míg a másik vissza tudja nézni a vitatott jelenetet. Érdekesség, hogy egy külön képernyőn néhány másodperces csúszással adják az élő képet; ez is nagyon hasznos, mert ha bármi történik, erre a képernyőre még jobban összpontosítva, az adott helyzetre koncentrálva, a meglepetés erejét kizárva figyelhetnek a segítők, és eldönthetik, érdemes-e több lassításból is megnézni az adott szituációt.

Ma már elképzelhetetlen a csúcsfutball a VAR nélkül Fotó: MLADEN ANTONOV Forrás: Europress_AFP

1. Az első variáció, hogy a játékvezető az adott helyzetről nem mond semmit a szobában ülő kollégáknak, az utóbbiak, ha úgy gondolják, jelezhetik a bírónak, hogy visszanézésre érdemes a jelenet.

2. A játékvezető azt mondja, érzékelte, hogy történt valami, de nem látta pontosan, mi – vagyis egyértelműen kéri a VAR segítségét. Ez esetben a képernyők előtt ülők válaszolhatták azt, hogy megnézték többször az esetet, és nem minősítették szabálytalannak.

3. Előfordulhatott, hogy a játékvezető azt mondta, pontosan látta, hogy a játékos kezét érintette a labda, de természetes testtartásnak minősítette az esetet, ezért nem jár büntető. Miután a VAR nem dönt, csak javasol, ilyenkor megeshet, hogy a szobában ülők úgy vélik: ha láttad és így döntesz – ahogy gondolod!

A felelősség ugyanis minden esetben a játékvezetőé!

Tudni kell, a VAR-szisztéma lényege és működésének legfontosabb alapelve, hogy csak a nyilvánvaló tévedést zárhatja ki. Mit jelent ez? Az Európa-bajnokságon bizony megtörtént, hogy a játékvezető büntetőt ítélt, a felvételek alapján szinte biztosan jogtalanul. A játékosok közötti testi kontaktus ugyanis nem volt olyan mértékű, hogy beavatkozást igényelt volna, ám mert mégiscsak megtörtént, nem lehet azt mondani, hogy nyilvánvalóan semmi sem történt, csak azt, hogy vélhetően az eset nem volt szabálytalan, így viszont a VAR már nem avatkozhat közbe.

Ami fontos: a szobában ülők négy esetben jelezhetnek a mérkőzés játékvezetőjének. Ha gól születik, ha tizenegyesgyanús az eset, ha közvetlen piros lapot érő szabálytalanságot nem vett észre a játékvezető, vagy ha nem a vétkes játékosnak mutatta fel a sárga vagy a piros lapot (ez utóbbi meglehetősen ritka eset). Mindez azt jelenti, hogy a már említett magyar–portugál meccsen Rubén Diasnak hiába járt volna sárga lap Sallai Roland megütéséért, nem volt azonnali piros lapot érő szabálytalanság, ezért a VAR-szobában ülők nem avatkozhattak közbe – még akkor sem, ha a portugál játékosnak volt már egy sárga lapja, tehát ki kellett volna állítani az esetért.

Gyakori kérdés, megteheti-e a játékvezető, hogy nem néz vissza egy szituációt, ha a VAR-szobából javasolják neki. Nos, lapunk információi szerint az előírások szerint éppen megteheti, de ennek csekély a valószínűsége. Noha a pályán minden döntés a játékvezető felelőssége, a bírók úgy kezelik a rendszert, mint egy védőhálót. Tudják, hogy a képernyő előtt ülők az ő munkájukat segítik, miként azt is, hogy ők mozgás közben egyetlen szemszögből láthatják csak a vitatott helyzetet, míg a tévészobában több kamera felvételét is megvizsgálhatják a kollégái, és gyakori eset, hogy másik oldalról, másik kamera felvétele alapján teljesen át kell értékelni a történteket. Így ha azt javasolják, érdemes valamit megnézni, arra ritkán mondanak nemet.

Szintén fontos: ha a játékvezető kimegy és megnézi a televíziós felvételt, nem köteles megváltoztatni a pályán hozott ítéletét, a visszajátszás meg is erősítheti, hogy már elsőre jól látta az esetet.

A torna újdonsága, hogy egyszerre két VAR is működik – erre azért van szükség, hogy ha a játékvezető engedi tovább a játékot, az egyik videós asszisztens követi a mérkőzést, míg a másik vissza tudja nézni a vitatott jelenetet. Érdekesség, hogy egy külön képernyőn néhány másodperces csúszással adják az élő képet, ez is nagyon hasznos, mert ha bármi történik, erre a képernyőre még jobban összpontosítva, az adott helyzetre koncentrálva, a meglepetés erejét kizárva figyelhetnek a segítők, és eldönthetik, érdemes-e több lassításból is megnézni az adott szituációt.

A VAR tehát főszereplő az Eb-n, és ha nem is hibátlan a bíráskodás, eddig mintha sokkal kevésbé lenne központi téma a játékvezetői tévedés – számuk érezhetően csökkent ezzel a módszerrel.

Még ha Schön Szabolcs nem is így gondolja.

...

Kövesse az Európa-bajnokságot ITT!