Egy aranyat és egy bronzot máris sirathatunk a 2024-es olimpián

A 2024-es párizsi ötkarikás játékokra változik az olimpiai program, és ez nagyon kedvezőtlen számumra. Kajak-kenuban két számot átadnak a szlalomosoknak, a férfi K–1 200 métert is, amelyben Tótka Sándor győzött Tokióban. A karate pedig a debütálása után egyből ki is került a műsorból, így bronzérmesünk, Hárspataki Gábor 2024-ben nem szerezhet újra érmet. Ha csak nem képezi át magának breaktáncosnak…

Tokio 20210805 kajak kenu verseny Sea Forest versenyhelyszín Foto Tumbász Hédi TUM Nemzeti Sport a képen Tótka Sándor Fotó: Tumbász Hédi Nemzeti Sport

A házigazdák rácáfolhatnak a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) sportigazgatójának jóslatára, de Fábián László jelenleg még tart attól, hogy a japánok Tokióban is megtapasztalt precizitását a franciás lazaság váltja fel 2024-ben Párizsban. 

A sportvezető a helyszínen élte át, ahogy olimpia rendezői olykor egy betűvel sem voltak hajlandóak eltérni a kézikönyvük soraitól, még ha azokat rosszul is értelmezték. Ugyanakkor az is igaz, hogy a segítőkészségük és figyelmességük a nap huszonnégy órájára kiterjedt. 

– Udvariasságban és pontosságban nehéz lesz felülmúlni a japánokat, és a mércét csak emelhetik a franciák előtt a kínaiak, akik jövő februárban, Pekingben minden idők legjobb és leglátványosabb téli olimpiájának a megrendezésére készülnek. Borítékolni lehet, hogy a kínaiak a távol-keleti emberekre jellemző odaadással feszülnek majd neki a legnagyobb feladatok megoldásának is, és ahogy 2008-ban a nyári olimpián, jövőre a téli ötkarikás versenyekre is a monumentalitás, a fény és a pompa lesz jellemző, még ha a kiadások és a bevételek messze nem lesznek egyensúlyban – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója, aki tisztségének köszönhetően minden magyar győzelemnek, sőt kettő kivételével valamennyi érmet hozó magyar szereplésnek az események színhelyén lehetett a szemtanúja Tokióban. Mindig és mindenhol nemzeti zászlót lobogtatva, ahogy azt a magyar szurkolók ezúttal nem tehették meg. 

Fábián László szerint nekünk, magyaroknak a lehető legrosszabbkor jött, hogy éppen a karatét törölték, és a fiatalos breaktáncnak szorítottak helyet a párizsi olimpia programjában, miután Tokióban az MTK-s Hárspataki Gábor 25 évesen lett bronzérmes a távol-keleti küzdősportban. 

– Meggyőződésem, hogy Hárspataki Gábor sikere lendületet adott a hazai karatesportnak, és maga a bronzérmes is szívesen vállalkozott volna egy újabb olimpiai megmérettetésre, ha nem húzzák ki a tatamit alóla. A karate az egyetlen most látott sportág, aminek tiszavirág életű lett az olimpiai „pályafutása”. Amit azzal magyaráznak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság illetékesei, hogy éppen elég négy küzdősport a nyári olimpiákon, a birkózás, a cselgáncs, az ökölvívás és a tekvando mellett nincs szükség ötödikre. 

A MOB sportigazgatója, aki az 1988. évi szöuli olimpián az aranyérmes öttusacsapatunkat erősítette, felhívta a figyelmet arra, hogy a párizsi nyári játékokra készülő sportolók alig másfél év múlva már elkezdik a versenyfutásukat a kvóták megszerzéséért. 

– Az 1896-os kezdet óta a tokiói volt az első olyan olimpia, amelyet egy évvel el kellett halasztani, és éppen emiatt alakult ki az a furcsa és szokatlan helyzet, hogy az elköszönő olimpiát már csak három év választja el a soron következőtől. A sportolókban és természetesen a sportvezetőkben is tudatosulnia kell annak, hogy az építkezés, a kísérletezés és a csapatok kialakításának időszaka most egy évvel megrövidült, azoknak a versenyzőknek pedig, akiknek van választásuk, a szokásosnál rövidebb idő alatt kell döntést hozniuk. 

Fábián László diplomatikusan fogalmazott, amikor megkérdeztük, hogy a tokiói olimpiai játékokon részt vett magyar sportnagyságok közül kik azok, akik Párizsig már biztosan nem mennek el, vagy éppen a folytatás lehetőségét mérlegelik. 

– Cseh László egyértelművé tette, hogy neki elérkezett a pályafutása vége, hasonlóképpen nyilatkozott az olimpiai bajnok birkózó Lőrincz Tamás is. Nagy Viktor, a bronzérmes férfi vízilabda-válogatott kapusa is úgy gondolja, hogy a váltóbotot most kell átadnia. Csapattársai közül Hosnyánszkí Norbert, Varga Dénes és Hárai Balázs még nem hozta meg a végleges döntését, de Párizs valószínűleg már nem róluk fog szólni. Csak sajnálni lehet, hogy 2024-ben kettővel kevesebb számban indulhatnak a kajakozók és a kenusok, mert kettőt átadtak a szlalomosoknak, amivel nem sokat érünk, mert nincsenek pályáink – nyilatkozta Fábián László.

Az már 2020 végén eldőlt, hogy a férfi és női kajak egyes 200 méteres számot nem rendezik meg a francia fővárosban. Emellett a férfi K–2 1000 és C–2 1000 méterből egyformán 500 méteres verseny lesz.

S ez a változás a legnagyobb érvágás számunkra, hiszen Tokióban K–1 200 méteren Tótka Sándor lett az olimpiai bajnok, Csizmadia Kolos pedig negyedikként zárt.

Tótkának így a 2024-es párizsi olimpián nem lesz alkalma a címvédésre.

– Nagyon sokat fejlődtem, ezért sajnálom, hogy a munka egy részét most kukába kell dobni, mert a kétszáz egyes mostantól csak hobbiszám lehet. De még ráérünk beszélni a hogyan továbbról – mondta még Tokióban Tótka Sándor az Origónak.

(A nyitó képen Tótka Sándor látható.  Fotó: Nemzeti Sport/Tumbász Hédi)