Az olimpiákon az érmek és a helyezések után járó állami pénzjutalmak, valamint az eredményességi lista alapján könnyen összeáll, hogy ki mekkora díjazásra számíthat, és ez mindig nyilvánosságra is kerül. A reakciók egy része ilyenkor az, hogy nem illendő más zsebében turkálni, ám a profi sportban teljesen megszokott, hogy például teniszben az eredményekkel együtt közlik a tornák összdíjazását, s nem ördöngösség megtalálni, hogy mennyit fizet például egy wimbledoni bajnoki cím. De ugyanez a helyzet az úszók, az atléták vagy éppen a cselgáncsozók pénzdíjas versenysorozatával, s a példák sorát hosszan folytathatnánk.
Mindig lesznek, akik szerint sportolóink túl nagy pénzjutalmat kapnak a teljesítményükért, mások szerint viszont nagyon is megérdemlik. Ez a tábor értékeli azt az iszonyatos munkát, amit a versenyzőknek éveken át kell végezni, hogy az ötkarikás játékokon sikeresen szerepelhessen. Amire azonban az elvégzett hatalmas munka sem jelent garanciát.
Vasárnap véget ért a magyar szempontból az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb olimpiája, Tokióban húsz érmet szereztek sportolóink, hat aranyat, hét ezüstöt és ugyanannyi bronzot. Tény, hogy még sosem fizették meg ennyire jól a magyar olimpiai sportsikereket, mint most: az olimpiai arany kereken ötvenmillió forintot, az ezüst 35,7, a bronz pedig 28,5 millió forintot ér. Az olimpiai nyolcadik helyet is díjazzák (2,8 millió), így a magyar csapat teljesítménye idehaza számszerűen összesen 2,39 milliárdot forintot ér.
A Nemzeti Sport összeállításában rámutat arra, hogy itthon az olimpiai sikerekért valamilyen szintű jutalom mindig járt, ezek azonban a rendszerváltás után emelkedtek meg érdemben. Az 1992-es barcelonai játékok után már másfél millió forintot ért egy-egy egyéni arany, négy és nyolc évvel évvel később, Atlantában és Sydney-ben már hat és fél milliót. Az összeg az ezredforduló után még jobban emelkedni kezdett, a 2004-es athéni játékokra tízmillió, a 2008-as pekingi olimpiára húszmillió forintra ugrott. Az olimpiai győzelmekért járó állami jutalmakat Londonban és Rio de Janeiróban kormányrendelet szabályozta, amely már az első nyolc között végző sportolóknak is garantált juttatást, az aranyéremért akkor harmincöt, az ezüstért huszonöt, a bronzéremért húszmillió forintot fizettek, de a nyolcadik helyezetteknek is járt kétmillió forint. Így például a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka az öt évvel ezelőtti nyári játékokon 136,4 millió forintot keresett. Most az ötödik és a hetedik helye húszmilliót hoz neki.
Az idén a legtöbb pénzt a női kajaknégyesben aranyérmet, K–1 500 méteren ezüstérmet szerző Csipes Tamara kapja, aki ráadásként Medveczky Erikával egy hajóban a negyedik helyen végzett a K–2 500 méteres versenyszámban. Ez összesen 107,2 millió forintot jelent neki. Két másik olimpiai bajnokunk, az ugyancsak kajakozó Kozák Danuta és az úszó Milák Kristóf kerek százmillió forintos pénzjutalomra jogosult, előbbi első, harmadik és negyedik, utóbbi első, második és ötödik helyéért.
A vélt vagy valós aránytalanság sokáig a csapatban elért sikereknél jelentkezett, ugyanis a párosok tagjai a teljes összeg kilencven százalékára, az egyéni sportágak három–nyolc tagú csapatainak tagjai a nyolcvan százalékára, míg a csapatversenyekben helyezést elérők a teljes jutalom hetven százalékára voltak jogosultak. Mostanra ez megváltozott, így a tokiói olimpián egyaránt bronzérmes női és férfi vízilabda-válogatott, valamint a hetedik helyen záró női kézilabdacsapat tagjai teljes jutalmat kapnak.
A TOKIÓI DÍJAZÁS
Csipes Tamara (kajak-kenu) 107,2
Kozák Danuta (kajak-kenu) 100
Milák Kristóf (úszás) 100
Bodonyi Dóra (kajak-kenu) 78,5
Szilágyi Áron (vívás) 78,5
Kopasz Bálint (kajak-kenu) 71,5
Tótka Sándor (kajak-kenu) 55,7
Kárász Anna (kajak-kenu) 50
Lőrincz Tamás (birkózás) 50
Berecz Zsombor (vitorlázás) 35,7
Lőrincz Viktor (birkózás) 35,7
Rasovszky Kristóf (nyílt vízi úszás) 35,7
Siklósi Gergely (vívás) 35,7
Varga Ádám (kajak-kenu) 35,7
Hárspataki Gábor (karate) 28,5
Decsi Tamás (vívás) 28,5
Gémesi Csanád (vívás) 28,5
Kovács Sarolta (öttusa) 28,5
Szatmári András (vívás) 28,5
Tóth Krisztián (cselgáncs) 28,5
a férfi vízilabdacsapat tagjai, 13 fő 28,5
a női vízilabdacsapat tagjai, 13 fő, 28,5
Csizmadia Kolos (kajak-kenu) 27,2
Nádas Bence (kajak-kenu 27,2
Márton Anna (vívás) 24,3
Kapás Boglárka (úszás) 21,5
Kenderesi Tamás (úszás) 21,5
Medveczky Erika (kajak-kenu) 21,5
Olasz Anna (nyílt vízi úszás) 21,5
Vas Kata Blanka (kerékpár) 21,5
Verrasztó Dávid (úszás) 21,5
Hosszú Katinka (úszás) 20
Péni István (sportlövészet) 20
Németh Nándor (úszás) 17,1
Balla Virág (kajak-kenu) 14,3
Bohus Richárd (úszás) 14,3
Muszukajev Iszmail (birkózás) 14,3
Pupp Réka (cselgáncs) 14,3
Salim Omar (tekvandó) 14,3
Szabó Szebasztián (úszás) 14,3
Szőke Alex (birkózás) 14,3
Takács Kincső (kajak-kenu) 14,3
Telegdy Ádám (úszás) 14,3
Lucz Dóra (kajak-kenu) 11,4
Marosi Ádám (öttusa) 11,4
Mihályvári-Farkas Viktória (úszás) 11,4
Bicsák Bence (triatlon) 5,7
Cseh László (úszás) 5,7
Jakabos Zsuzsanna (úszás) 5,7
Késely Ajna (úszás) 5,7
Kondricz Kata (vívás) 5,7
Kreiss Fanni (vívás) 5,7
Mészáros Eszter (sportlövészet) 5,7
Mohamed Aida (vívás) 5,7
Nagy Péter (súlyemelés) 5,7
Pásztor Flóra (vívás) 5,7
Veres Laura (úszás) 5,7
Verrasztó Evelyn (úszás) 5,7
a női kézilabdacsapat tagjai, 17 fő 5,7
Battai Sugár Katinka (vívás) 2,8
Katona Renáta (vívás) 2,8
Pusztai Liza (vívás) 2,8
