A japán kormány múlt keddtől szeptember 12-ig meghosszabbította a koronavírus miatt a fővárosban, Tokióban elrendelt járványügyi szükségállapotot, egyben a korlátozásokat több más prefektúrára is kiterjesztette. A paralimpia szervezőbizottság a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB), a japán kormánnyal és a tokiói városvezetéssel egyeztetve ezért nem tehetett mást, mint hogy – még múlt hétfőn – úgy döntött, hogy az ép sportolók versenyéhez hasonlóan a fogyatékkal élők legnagyobb sporteseményét is gyakorlatilag zárt kapuk mögött bonyolítják le. Mégsem lesznek teljesen üresek a lelátók, mert egy nevelési program részeként a helyi diákok mentességet élveznek a szigorú korlátozások alól.
A paralimpia a fogyatékkal élő embereknek rendezett legismertebb nemzetközi sportverseny, amely az olimpiai játékok mintájára jött létre. (A siketlimpia és az értelmi fogyatékosok speciális olimpiája nem tartozik a paralimpiához.) A paralimpia kifejezést, amelyet hivatalosan először az 1988-as szöuli játékokon használtak, eredetileg az angol paraplegic (bénult) és az olimpia szavak összetételével alkották meg. Később az előtagot a görög para (hasonló) szóval helyettesítették, utalva az ép versenyzőkével egyenrangú, párhuzamos játékokra.
A paralimpiai mozgalom 1948. július 28-án indult útjára, amikor a londoni olimpiai játékok nyitónapján Sir Ludwig Guttmann német születésű brit neurológus íjászversenyt rendezett az Aylesburyben működő Stoke Mandeville kórház kerekesszékes hadisérültjeinek. Az első paralimpiát 1960-ban rendezték meg Rómában, 1964-ben Tokióban már az amputált és látássérült sportolók is ott voltak. Magyarország 1976-ban küldött először hivatalos küldöttséget a játékokra, de a 12 sportolót és a három kísérőt a harmadik napon – tiltakozásul a dél-afrikai apartheidrezsim sportolóinak jelenléte miatt – hazarendelték. Tauber Zoltán asztaliteniszező aranyérmét, Oláh József atléta bronzérmét a rendezők törölték a hivatalos protokollból. Az érmeitől politikai okokból megfosztott két sportolót idehaza a 2016-os riói paralimpia előtt rehabilitálták.
A tokiói a XVI. paralimpia. A seregszemlén 160 ország 4400 sportolója verseng majd, Magyarországot tíz sportágban 37 versenyző, illetve egy, ugyancsak sportolói státusban lévő kerékpáros kísérő, azaz guide képviseli. A résztvevők 22 sportágban versenyeznek: atlétika, asztalitenisz, bocsa, cselgáncs, csörgőlabda, erőemelés, evezés, íjászat, kajak-kenu, kerékpár, ötfős foci (látássérültek labdarúgása), lovassport, kerekesszékes kosárlabda, kerekesszékes rögbi, kerekesszékes tenisz, kerekesszékes vívás, sportlövészet, tekvondó, tollaslabda, triatlon, úszás és ülőröplabda. A különböző sérültségi kategóriák miatt 540 számban tartanak majd eredményhirdetést.
Magyarország a paralimpiákon eddig 31 arany-, 50 ezüst- és 63 bronzérmet szerzett, a legutóbbi, 2016-os riói játékokon egyedül Tóth Tamás (úszás, 100 m hát, S9) győzött, ezenfelül nyolc ezüst- és kilenc bronzérmet szereztek a magyarok.
A magyar csapat:Asztalitenisz (6 induló): Szvitacs Alexa, Arlóy Zsófia, Csonka András, Zborai Gyula, Major Endre, Pálos Péter
Atlétika (4): Ekler Luca, Biacsi Ilona, Biacsi Bernadett, Szöllősi István
Erőemelés (1): Sedric Roussel Watchou
Íjászat (1): Gáspár Tamás
Kajak-kenu (6): Pulai Erika, Varga Katalin, Kiss Péter Pál, Rozbora András, Kiss Erik, Juhász Tamás
Kerekesszékes vívás (7): Krajnyák Zsuzsanna, Hajmási Éva, Veres Amarilla, Mező Boglárka, Dani Gyöngyi, Osváth Richárd, Tarjányi István
Kerékpár (2): Wermeser Zsombor, Ocelka Róbert (guide: Nagy Gergely)
Sportlövészet (2): Dávid Krisztina, Gurisatti Gyula
Triatlon (1): Lévay Petra
Úszás (7): Adámi Zsanett, Illés Fanni, Konkoly Zsófia, Pap Bianka, Száraz Evelin, Iván Bence, Payer Kata
A borítóképen: Osváth Richárd és Vaszileiosz Ntunisz Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
