Tavaly sokként hatott a német futballban, hogy a Schalke és a Werder Bremen egyszerre kiesett az élvonalból. Az előbbi kereken húsz, az utóbbi harminc év után búcsúzott a Bundesligától, és sokáig nem úgy tűnt, hogy egyből sikerül nekik a visszajutás a legjobbak közé.
A Bundesliga II-idény felénél, 17 fordulót követően a Schalke a negyedik, a Werder mindössze a kilencedik helyen állt a tabellán, messze az automatikus feljutást jelentő arany-, illetve ezüstéremtől.
Gelsenkirchenben márciusban edzőt váltottak, a görög származású, de német Dimitrios Grammozis helyét a klub korábbi legendája Mike Büskens foglalta el a kispadon. Az egykori középpályás tagja volt a Schalke 1997-ben UEFA-kupa győztes, valamint 2001-ben Német Kupa-győztes csapatának, és vele indult meg felfelé a csapat.
– A Schalkénál mindenki tiszteli őt, maga is játszott a klubért, igazi legenda – mondta Büskensről a szakmai stáb tagja, Naldo, aki középhátvédként ugyancsak szolgálta a kékeket. – A személyes jelenléte számított sokat, úgy tudott beszélni a játékosokkal, hogy azok jobban megértették, mit várnak el tőlük.
Ennek meglett az eredménye, az idény második felét uralta a Schalke, amely a biztos feljutást már egy fordulóval a vége előtt megünnepelhette, a vasárnap Nürnbergben aratott 2-1-es győzelmével pedig a Bundesliga II bajnoki címét is megszerezte.
A tavaszi hadjáratot levezénylő Büskens edző mellett kulcsfigura volt a Schalke sikerében Simon Terodde, aki 30 találatával megszerezte a másodosztály gólkirályi címét. Nem először, 2016-ban, 2017-ben és 2019-ben is a 34 éves csatár volt a Bundesliga II legjobb góllövője.
Terodde a német futball Andorka Pétere vagy Balajti Ádáma, aki a másodosztályban futószalagon termeli a gólokat, az élvonalban viszont elveszti az ebbéli tehetségét.
A német csatárnak 283 meccsen 172 találata van a Bundesliga II-ben, ezzel szemben az élvonalban 58 mérkőzésen csak tízszer talált a kapuba. Mindenesetre a Schalke tudta, hogy a másodosztályban rá van szükség, tavaly nyáron a kiesés után szerződtette Teroddét, aki elvégezte a dolgát.
Nagy kérdés, hogy a Bundesligában is rá épít-e majd a hétszeres német bajnok Schalke, amely a közelmúltban olyan labdarúgókat nevelt fel, mint Manuel Neuer, Mesut Özil, Leroy Sané és Leon Goretzka.
Hamis oltási bizonyítvány hozott fordulatot
Hasonlóan nagy visszatérő a Werder Bremen, amely négyszeres német bajnok, 1992-ben KEK-győztes volt, 2009-ben meg döntős az UEFA-kupában, és a nagy játékosok elindításában szintén nem szűkölködik, elég csak Rudi Völlerre, Karl-Heinz Riedlére vagy Mario Baslerre gondolni.
Brémában is volt edzőváltás az idényben, ott már tavaly novemberben távozott Markus Anfang, aki a tizedik helyen adta át az együttest Ole Wernernek. Érdekesség, hogy a Werdernél nem elsősorban a gyenge eredmények vezettek a váltáshoz, hanem egy hamis koronavírus oltási igazolvány.
Anfang tavaly nyáron vette át a csapat irányítását, vele célozta meg a visszajutást a Werder, de az edző november 20-án lemondott, miután a nyilvánosság elé került a botránya, miszerint hamis oltási bizonyítványt használt, úgy dolgozott.
A Német Labdarúgó-szövetség idén januárban visszamenőlegesen egy évre eltiltotta és húszezer eurós pénzbírságot rótt ki rá.
A Werder szempontjából jól jött az edző lebukása, hiszen Anfang láthatóan nem tudta hozni az eredményeket, és ha tovább hagyják dolgozni, az a csapat feljutásába kerülhetett volna. A helyére érkezett Werner azonban egyből a helyes útra terelte a „Muzsikusokat”, akik az első hét bajnokijukat megnyerték az irányításával.
A 22. forduló végén már a feljutást érő második helyen állt a Werder, amely vasárnap az utolsó fordulóban a Regensburg 2-0-s legyőzésével biztosította be az ezüstérmet és az újbóli Bundesliga-tagságot.
Osztályozón térhet vissza a „Mamut”
A Bundesliga mamutja – így becézték a Hamburgot arra utalva, hogy az egyetlen klub volt, amely 1919 óta mindig a német élvonalban szerepelt, s egyúttal az egyetlen a 16 alapító közül, amely sosem esett ki az 1963-ban rajtolt Bundesligából. Ez utóbbi megállapítás 2018-ban vesztette érvényét, amikor az élvonal utolsó előtti helyén zárva kiesett a Hamburg.
A mamut 99 év után halt ki az első osztályból.
Utána az első három másodosztályú idényében mindig a negyedik helyen végzett a HSV, amely idén végre megcsípte legalább a bronzérmet, s vele együtt az osztályozót. Ehhez drámai fordulat kellett az utolsó fordulóban.
