A magyar sajtót is bejárta a hír, miszerint Adrien Blanchard, Kanada külügyminisztere felszólította az orosz bázisú Kontinentális Jégkorong Liga (KHL) klubcsapataiban játszó kanadai hokisokat, hogy hagyják el Oroszországot és Fehéroroszországot.
A nemzetközi sajtóból átvett hír több szempontból is pontatlan. Először is, Kanada külügyminisztere Melanie Joy, Adrien Blanchard csupán a minisztérium sajtófőnöke. A szereposztás persze nem véletlen. Olyan követeléssel, hogy a profi jégkorongozók rúgják fel a szerződésüket, még a külügyminiszter sem állhat elő – hacsak nem gondoskodik egyúttal kárpótlásról is –, másodsorban a közlemény inkább érzelmi zsarolásként értelmezhető, semmint jogi természetű utasításként. Erre utal az a kitétel is, miszerint aki ennek nem kíván eleget tenni, az részletesen indokolja meg a döntését.
– Putyin elnök ukrajnai háborúja a szabadság, a demokrácia, az ukránok és minden ember jogai elleni háború a saját jövőjének érdekében. Kanadaiként ezeket az értékeket nagyra tartjuk. Azoknak a sportolóknak, akik úgy döntenek, hogy Oroszországban és Fehéroroszországban játszanak, a nyilvánosság előtt kell magyarázatot adniuk a döntésükre – fogalmazott harcosan a sajtófőnök.
Mindenesetre kétségtelen, hogy a probléma nem mondvacsinált.
Jelenleg negyvennyolc kanadai hokis szerepel a KHL-ben, közülük negyvennégy orosz vagy fehérorosz, négy pedig kazahsztáni klubokban. Ráadásul a negyvennyolc játékos csupán öttel kevesebb a tavalyi ötvenháromnál, amennyi kanadai az előző idényben játszott az orosz bázisú ligában.
Sőt, akár úgy is nézhetjük, hogy kettővel emelkedett a kanadai profik száma, hiszen egy éve heten a lett Dinamo Rigában szerepeltek, amely kilépett a KHL-ből.
A profi jégkorongozók zömét tehát hidegen hagyja a háború.
– Olyan világban élünk, ahol az egyének dönthetnek a saját sorsukról, a munkavállalásról. Végtére a játékosok is férjek és apák, akiknek felelősséggel tartoznak a családjuknak. Ezt szem előtt tartva, van, akit a kazahsztáni olajmezőkre, s van, akit a KHL-be sodor az élet – válaszolt három játékos ügynökeként hasonlóan érzelmesen Ritchie Winter. Hozzátéve, a KHL-ben szereplő kanadai hokisok rögtön a háború kirobbanása után célkeresztbe kerültek, ám sem akkor, sem most nem érzik úgy, hogy az oroszországi életkörülményeik megváltoztak volna.
Egészen leegyszerűsítve a pénz beszél, a karaván halad… Hiszen a KHL-ben évente akár egymillió dollárt is megkereshetnek a hokisok, köztük a kanadaiak is.
Kivételek természetesen akadnak. Jake Virtanen, aki tavaly éppen a ligából kilépett Dinamo Riga játékosa volt, erre az idényre nem tért vissza a KHL-be. A döntését persze megkönnyítette, hogy szerződésajánlatot kapott az NHL-ből, az Edmonton Oilerstől.
A KHL-ben érdekelt kanadaiakat Brittney Griner példájával riogatják. Az amerikai női kosárlabdázót bebörtönözték Oroszországban. Hivatalosan droghasználat miatt, de persze nem zárhatjuk ki az ügy diplomáciai vonatkozását sem.
Ezt a veszélyt hiba lenne bagatellizálni, ahogy eltúlozni is. Oroszországnak a háború alatt különösen presztízskérdés, hogy a KHL működjön, mi több, jól működjön. Nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a kanadai hokisok fölösleges vegzálásával tovább ártson a nimbuszának.
Sport, politika, sőt háború. Ideális világban nem keverednek egymással, de hát a valóságot más érdekek mozgatják pró és kontra.
Borítókép: Eddie Pasquale egyike annak a hét kanadai hokisnak a KHL-ben, akik a téli olimpián a kanadai válogatottban szerepeltek (Fotó: CP/Ryan Remiorz)
