Marco Rossi letért Guardiola útjáról, ez a magyar válogatott egyik titka

Hogyan lehetséges az, hogy a magyar labdarúgó-válogatott, amelyet a keretértéke alapján Georgia és Albánia szintjére helyeznek az Eb-mezőnyben, az elmúlt két évben legyőzte Angliát, Németországot, Szerbiát és Törökországot is? Marco Rossi erőn felüli teljesítményre sarkallja a magyar futballistákat, s a válogatott videóelemzője, Beregi István rámutatott: nem Pep Guardiola divatos útját járja a Rossi-csapat, amely az Aranycsapat hagyományaihoz is visszanyúlt.

Marco Rossi, a németországi labdarúgó Európa-bajnokságon részt vevő magyar válogatott szövetségi kapitánya a csapat edzésén Weiler-Simmerbergben. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Mint elmondta, a világ labdarúgását az elmúlt években a Pep Guardiola által a 2010-es években megreformált pozíciós játék határozta meg, amelyben felosztják a pályát, és a futballisták területhez kötötten mozognak. Ezzel szemben terjed a labdához pozicionált játékszervezés, amelyben a játékosok nem a rájuk kiszabott területet támadják, hanem mindig a labda körül próbálnak létszámfölényt kialakítani. Ezt a filozófiát a brazil Fernando Dinizhez kötik, aki tavaly így nyerte meg a dél-amerikai BL-t, azaz a Libertadores Kupát a Fluminensével.

– Hibrid megoldások is megjelentek, amelyekben vegyülnek a pozíciós játék és a labdához pozicionált játék elvei is, ilyen a német Bayer Leverkusen vagy a Real Madrid is. És a magyar válogatott is ebbe a kategóriába tartozik – fogalmazott Beregi István, aki szerint Rossi tehát az idén német bajnok Xabi Alonso és BL-győztes Carlo Ancelotti útját járja, de már egyedi megközelítéssel.

– A 3-4-2-1-es játékrendszerünkben a két támadó középpályás (jellemzően Szoboszlai és Sallai – a szerk.) rugalmasabb szerepkört kapott, azonos oldalon kezdtek el játszani, mindig túltelítve az egyik oldalt, hogy ilyen módon létszámbeli fölényt tudjunk kialakítani – árulta el Beregi.

Az Aranycsapat hagyományait is követi Marco Rossi

A válogatott kiszámíthatatlanná vált a játékosok pozíciójának rugalmas értelmezésével, ami az Aranycsapat hagyományaihoz nyúl vissza, hiszen a magyar futball az elsők között használta a hamis pozíciókat, Hidegkuti Nándor hamis kilences szerepének is a megtévesztés volt a célja. A Rossi-csapat egyik újítása a „hamis belső védő”. – Erre jó példa volt Botka Endre játéka a litvánok elleni hazai mérkőzésen, aki többször jelent meg a vonalak között, vagy akár a szélen is – erősítette meg Beregi.

Botka Endre, a hamis belső védő lényegében a támadósorban. Forrás: Mlsz.hu

A káoszteremtés mostanra a magyar válogatott stílusjegye lett, amelynek központi eleme Szoboszlai kötöttségek nélküli játéka. A Liverpool középpályása a pálya összes pontján feltűnhet, emlékezetes volt az idei első meccs Törökország ellen, amikor gyakran visszalépett a védelembe, és hátulról építette a játékot. Ennek hozománya, hogy többet van játékban: míg 2022-ben a Nemzetek Ligájában átlagban kb. 50-szer került hozzá a labda, addig tavaly már 80-90-re nőtt ez a szám, az utolsó Eb-selejtezőn pedig, amelyet Szoboszlai a két mesteri góljával el is döntött Montenegró ellen, kiugró: 122.

Ahogy azt a válogatott és a Fradi korábbi kapusa, Hajdu Attila megfogalmazta lapunknak az Eb előtt, a magyar válogatott rég túllépett azon a szinten, hogy a tisztes helytállás legyen a cél. S ez még akkor is így van, ha a magyar játékosokat egyénenként alulértékelik.