Marco Rossi belengette a lemondását, aztán valóságos mesehőssé vált

A 2016-os Európa-bajnokság sikere után újra mélyrepülésbe kezdett a magyar labdarúgó-válogatott, amelyet Marco Rossi állított meg a lejtőn. Nem volt zökkenőmentes az út a következő, részben hazai rendezésű Eb-re, a selejtezők végén Rossi majdnem lemondott, majd a világjárvány miatti szünetből egy új, erősebb válogatott tért vissza a pályára, amely a 2021-re halasztott Eb-n percekre volt az újabb csodával felérő nyolcaddöntőbe jutástól. A pénteken kezdődő németországi Eb-re hangolódva felidézzük a Rossi-csapat három évvel ezelőtti mesebeli szereplését a kontinenstorna halálcsoportjában.

Schäfer András (b) és Marco Rossi szövetségi kapitány a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság F csoportjának utolsó fordulójában játszott Németország-Magyarország mérkőzés végén a müncheni Allianz Arénában 2021. június 23-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás

A magyar futball egy újabb szomorú napján Marco Rossi a lemondásáról beszélt. Cardiffban, 2019. november 19-én a magyar válogatott kilátástalan játékkal 2-0-s vereséget szenvedett Walesben, és ezzel eldőlt, hogy mindössze a negyedik helyen végzett a 2020-as Európa-bajnokság selejtezőcsoportjában, amelyben egyedül Azerbajdzsánt tudta maga mögé utasítani. Az Eb-re Horvátország és Wales jutott ki az első két helyről, a harmadik szlovákok és mi a Nemzetek Ligájának köszönhetően még bízhattunk a pótselejtezőben. De ott és akkor Rossi, mintha elvesztette volna a hitét.

Marco Rossi nehéz pillanatokat is megélt a magyar válogatott szövetségi kapitányaként (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

– Egész egyszerűen fel kell fognia mindenkinek Magyarországon, hogy jelen pillanatban képességbeli hiányosságok vannak. Ezt elég egyértelműen ki kell jelentenünk – fakadt ki Rossi a walesi vereség után. – Tisztelem, hogy a szövetség elnöke biztosított a bizalmáról, de ez nem jelent semmit. 

– Azonnal lemondok, ha van olyan, aki úgy gondolja, hogy nélkülem jobb teljesítményre képes a csapat. Ez nem probléma számomra, nálam ez nem pénzkérdés. Engem csak az érdekel, hogy a magyar válogatott sikeres legyen.

Mindeközben a messzi Kínában két nappal korábban, 2019. november 17-én regisztrálhatták az első beteget, akit vélhetően már a Covid–19 néven elhíresült vírus fertőzött meg. Lassacskán, de egyre nyugtalanítóbb hírek érkeztek Ázsiából, és 2020 elején kitört a koronavírus-világjárvány. Bezártak az iskolák, kötelező lett a maszkviselés, tele voltak a kórházak és sokan gyászoltak. A sportvilág is a feje tetejére állt, leálltak a bajnokságok, és 2020-ban nemcsak a tokiói olimpia, hanem a labdarúgó Európa-bajnokság is elmaradt.

A Dzsudzsák-korszak után beköszöntött a Szoboszlai-korszak

A magyar válogatott 289 napig nem lépett pályára, a walesi mélypont után 2020. szeptember 3-án Törökországban, a Nemzetek Ligája új kiírásában zárt kapus meccsen jött el az újrakezdés pillanata. Szó szerint újrakezdés volt ez, mert bár Rossi maradt a válogatott élén, sok mindent átértékelt a hosszú szünet alatt. A többek között Dzsudzsák Balázs nélkül megújuló együttes korszakváltását Szoboszlai Dominik szabadrúgásból lőtt bombagólja szimbolizálta, amellyel 1-0-ra nyertünk Sivasban. 

Egy hónappal később már az Eb-pótselejtezők elődöntőjében Bulgáriában győzött 3-1-re a csapat, majd novemberben, egy évvel a cardiffi események után Szoboszlai egy hosszabbításban lőtt góllal rúgta ki a válogatottat Izland 2-1-es legyőzésével a 2021-re halasztott Eb-re.

Kulcskérdés volt a kijutás, hiszen ez volt az első olyan torna, amelynek a meccseit az UEFA szétszórta a kontinensen, így Budapest is rendező város lehetett 2021 nyarán. Halálcsoportba került a magyar válogatott, amely az Eb-címvédő Portugália, a világbajnok Franciaország és Németország mellé került. A felkészülést pedig Szoboszlai drámája kísérte végig. A csapat új vezére 2021 tavaszán egyetlen meccsen sem lépett pályára német klubjában, a Lipcsében sérülés miatt, és hiába utazott el a válogatott Eb-t megelőző, ausztriai edzőtáborába, nem volt olyan állapotban, hogy Rossi számolhasson vele.

Fiola gólja, Schäfer könnyei és Rossi elképesztő útja

Az Eb első két csoportmeccsén a telt házas Puskás Arénában lépett pályára a válogatott, és Portugália ellen a 83. percig 0-0 volt az eredmény, végül Cristiano Ronaldóék 3-0-ra győztek. A második fordulóban Franciaország ellen Fiola Attila lőtte az első magyar gólt az Eb-n, az első félidő hosszabbításában szerezte meg a vezetést. Szünet után Antoine Griezmann egyenlített, de az 1-1 is óriási bravúr volt.

Fiola Attila ünnepli a Franciaország ellen szerzett gólját az előző Eb-n (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Münchenben játszotta a csapat az utolsó csoportmeccset, és kétszer is vezetett a németek ellen: Szalai Ádám korai góljára csak a 66. percben válaszolt Kai Havertz, de két perccel később újra nálunk volt az előny Schäfer András saját testi épségét sem kímélő találatával. Egészen a 84. percig úgy nézett ki, hogy a magyar válogatott négy ponttal – 2016 után újra – továbbjuthat a csoportból, de végül csak kettő pont lett belőle, mert ekkor Leon Goretzka kiegyenlített, a 2-2 pedig magyar könnyeket fakasztott.

A meccs egyik hőse, Schäfer Rossi vállán sírta ki magát: szívfacsaró volt, hogy Münchenben véget ért az út az Eb-n, mégis büszkék lehettünk, hogy Cardifftól ilyen messzire jutott a válogatott.

Az idei Európa-bajnokságot felvezető korábbi történeti anyagaink: