A magyar futball egy újabb szomorú napján a lemondásáról beszélt. Cardiffban, 2019. november 19-én a magyar válogatott kilátástalan játékkal 2-0-s vereséget szenvedett Walesben, és ezzel eldőlt, hogy mindössze a negyedik helyen végzett a 2020-as Európa-bajnokság selejtezőcsoportjában, amelyben egyedül Azerbajdzsánt tudta maga mögé utasítani. Az Eb-re Horvátország és Wales jutott ki az első két helyről, a harmadik szlovákok és mi a Nemzetek Ligájának köszönhetően még bízhattunk a pótselejtezőben. De ott és akkor Rossi, mintha elvesztette volna a hitét.
– Egész egyszerűen fel kell fognia mindenkinek Magyarországon, hogy jelen pillanatban képességbeli hiányosságok vannak. Ezt elég egyértelműen ki kell jelentenünk – fakadt ki Rossi a walesi vereség után. – Tisztelem, hogy a szövetség elnöke biztosított a bizalmáról, de ez nem jelent semmit.
– Azonnal lemondok, ha van olyan, aki úgy gondolja, hogy nélkülem jobb teljesítményre képes a csapat. Ez nem probléma számomra, nálam ez nem pénzkérdés. Engem csak az érdekel, hogy a magyar válogatott sikeres legyen.
Mindeközben a messzi Kínában két nappal korábban, 2019. november 17-én regisztrálhatták az első beteget, akit vélhetően már a Covid–19 néven elhíresült vírus fertőzött meg. Lassacskán, de egyre nyugtalanítóbb hírek érkeztek Ázsiából, és 2020 elején kitört a koronavírus-világjárvány. Bezártak az iskolák, kötelező lett a maszkviselés, tele voltak a kórházak és sokan gyászoltak. A sportvilág is a feje tetejére állt, leálltak a bajnokságok, és 2020-ban nemcsak a tokiói olimpia, hanem a labdarúgó Európa-bajnokság is elmaradt.
A Dzsudzsák-korszak után beköszöntött a Szoboszlai-korszak
A magyar válogatott 289 napig nem lépett pályára, a walesi mélypont után 2020. szeptember 3-án Törökországban, a Nemzetek Ligája új kiírásában zárt kapus meccsen jött el az újrakezdés pillanata. Szó szerint újrakezdés volt ez, mert bár Rossi maradt a válogatott élén, sok mindent átértékelt a hosszú szünet alatt. A többek között nélkül megújuló együttes korszakváltását szabadrúgásból lőtt bombagólja szimbolizálta, amellyel 1-0-ra nyertünk Sivasban.
Egy hónappal később már az Eb-pótselejtezők elődöntőjében Bulgáriában győzött 3-1-re a csapat, majd novemberben, egy évvel a cardiffi események után Szoboszlai egy hosszabbításban lőtt góllal rúgta ki a válogatottat Izland 2-1-es legyőzésével a 2021-re halasztott Eb-re.
Kulcskérdés volt a kijutás, hiszen ez volt az első olyan torna, amelynek a meccseit az UEFA szétszórta a kontinensen, így Budapest is rendező város lehetett 2021 nyarán. Halálcsoportba került a magyar válogatott, amely az Eb-címvédő Portugália, a világbajnok Franciaország és Németország mellé került. A felkészülést pedig Szoboszlai drámája kísérte végig. A csapat új vezére 2021 tavaszán egyetlen meccsen sem lépett pályára német klubjában, a Lipcsében sérülés miatt, és hiába utazott el a válogatott Eb-t megelőző, ausztriai edzőtáborába, nem volt olyan állapotban, hogy Rossi számolhasson vele.
Fiola gólja, Schäfer könnyei és Rossi elképesztő útja
Az Eb első két csoportmeccsén a telt házas Puskás Arénában lépett pályára a válogatott, és Portugália ellen a 83. percig 0-0 volt az eredmény, végül Cristiano Ronaldóék 3-0-ra győztek. A második fordulóban Franciaország ellen lőtte az első magyar gólt az Eb-n, az első félidő hosszabbításában szerezte meg a vezetést. Szünet után egyenlített, de az 1-1 is óriási bravúr volt.
Münchenben játszotta a csapat az utolsó csoportmeccset, és kétszer is vezetett a németek ellen: korai góljára csak a 66. percben válaszolt Kai Havertz, de két perccel később újra nálunk volt az előny saját testi épségét sem kímélő találatával. Egészen a 84. percig úgy nézett ki, hogy a magyar válogatott négy ponttal – 2016 után újra – továbbjuthat a csoportból, de végül csak kettő pont lett belőle, mert ekkor Leon Goretzka kiegyenlített, a 2-2 pedig magyar könnyeket fakasztott.
A meccs egyik hőse, Schäfer Rossi vállán sírta ki magát: szívfacsaró volt, hogy Münchenben véget ért az út az Eb-n, mégis büszkék lehettünk, hogy Cardifftól ilyen messzire jutott a válogatott.
Az idei Európa-bajnokságot felvezető korábbi történeti anyagaink:
Magyar csapat 
