Jó ötlet lenne Magyarországon is olimpiát rendezni? – merül fel időközönként a kérdés. Habár gyakorta a kudarcos ötkarikás játékokat tartjuk számon – mindenekelőtt a 2004-es görögországival rémisztgetve –, azért bőven akadnak sikertörténetek is. 1896 óta összesen 19 ország 21 városában került sor nyári olimpiai játékokra, valamint 13 ország 21 városában rendeztek téli olimpiát.
Az ötkarikás játékok sikere vagy kudarca nagyban múlik az előrelátó rendezésen és azon, hogy a rendező ország politikai és gazdasági rendszere stabil legyen – mutatott rá új cikkében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A rendezés pozitív hozadékai között sorolják fel, hogy a pályázó városok azt remélik, hogy a világ legnagyobb sporteseményének házigazdáiként:
- olyan presztízst teremtenek maguknak, amely hosszú távon több turistát vonz,
- valamint tartós és pozitív örökséget hagy maga után az infrastruktúra, az építészet és a sportban való részvétel terén.
Hozzáteszik, az olimpia megrendezése ezzel együtt kétségtelenül kockázatokkal is jár, mint bármilyen más óriásberuházás, amely esetében a pontatlan pénzügyi előrejelzések és a szervezési hibák megbosszulják magukat.
Pró és kontra
Az elemzés azt is górcső alá vette, hogy melyek voltak az olimpiák sikerének, illetve kudarcának okai. Az egyik első pozitív példaként említik az 1984-es Los Angeles-i ötkarikás játékokat.
Emlékeztettek: napjainkban a sikeres olimpia receptjének fontos összetevőjeként tartják számon, hogy ne kelljen óriási infrastrukturális beruházásokat megvalósítani.
Éppen ez az egyik csapda. Negatív eseményként hivatkoznak az 1976-os montreali olimpiára, melyre óriási stadiont építettek, melyet a mai napig „pénznyelőként” emlegetnek. – Bár a stadiont csupán alkalmi rendezvényekre használják, évente több millió dollárba kerül a fenntartása, és 2004 óta nincs állandó bérlője – magyarázták.
A legismertebb kudarcos olimpia éppen Görögországhoz fűződik. A 2004-es athéni sikertelenség okai között szerepelnek a tervezési hibák és az olimpián kívüli körülmények is.
Érdemes látni azt is, hogy a túlköltekezés jelentős része 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadás után felmerült többletbiztonsági költségeknek tudhatók be.
– Összességében a görög gazdaság drámájáért nem az olimpiai játékok megrendezése tehető felelősség, az a szervezési hibák mellett is a gazdaságba bevont, jelentős mértékű uniós, magán- és NOB-pénzeknek köszönhetően, a megnövekedett költségekkel és az egyes utóhasznosítási problémákkal együtt is inkább támogató volt a görög gazdaság számára – mutatott rá az Oeconomus.
Álom marad a budapesti olimpia?
Az elemzés emlékeztetett rá, hogy leghamarabb a 2036-ban kerülhet sor az eseményre hazánkban, mivel ez a legközelebbi dátum, amelynek helyszínét még nem választották ki.
Az elmúlt években hazánkban zajló nagyszámú és kimagasló nemzetközi sporteredmények, valamint az ország jelentős sportmúltja, vagyis mind a sportolók teljesítménye, mind a versenyek megrendezésében szerzett rutin jó alapot nyújtott ehhez. – Hazánk kimagasló számú nemzetközi sportesemény házigazdája volt az elmúlt évtizedben. Emellett Magyarország élen jár abban is, hogy az újonnan megépített sportlétesítményeket kihasználja, aminek példája a Duna Aréna és a Puskás Ferenc Stadion. Másrészt a Nemzeti Atlétikai Központ környékének rehabilitációja, valamint zöldítése szintén a sporteseményeken túlmutató örökséggel rendelkező beruházások közé tartozik – sorolták a magyarországi rendezés melletti érveket.
