Háfra Noémi és a beszakadt tüske

Háfra Noémi jól van. Ez a legfontosabb. Túl van a lelki megpróbáltatásokon, újra motivált, szeretne élni a Vácon kapott lehetőséggel, visszakerülni a válogatottba és kijutni a Los Angeles-i olimpiára. Háfra Noémi változatlanul a magyar női kézilabdázás nagy ígérete, a képességeit senki sem vitatja, s bár az elmúlt hónapokban nyújtott formája alapján sokat kell dolgoznia, még csak 26 éves, reméljük, eléri a célját, s akkor arra is lesz ereje, hogy nyíltan beszéljen arról is, amiről most még nem akar. Pályafutása nagy töréséről, a szakításról a Fradival.

Háfra Noémi lezárta a múltat, Vácon szeretne megújulni és visszkerülni a magyar kézilabda-válogatottba Fotó: AFP

Rögzítsük rögtön az elején: érdekes, tartalmas a ChampSport menedzseriroda Youtube-csatornáján publikált interjú. Háfra Noéminek nem csak a mondandója, a testbeszéde is láthatóan, érezhetően őszinteségről árulkodik, Szabó Tamás pedig felkészült, empatikus beszélgetőtárs, legfeljebb az elgondolkodtató, összeférhetetlen-e, hogy a Győri Audi ETO KC nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőjeként egy ügynökségnek dolgozik. De ez tényleg csak apróság, a megállíthatatlan hírfolyamban jó lenne több ehhez hasonló interjút látni, olvasni.

Háfra Noémi pályafutása nyitott könyv. Hatalmas tehetségként robbant be a kézilabdába, csupán 16 éves volt, amikor 2014-ben bemutatkozott az FTC felnőttcsapatában, tagja volt a 2018-ban a mostani szövetségi kapitány, Golovin Vlagyimir irányításával világbajnoki címet szerzett juniorválogatottnak, már egy évvel korábban játszott a felnőttek között is, a 2018-as Európa-bajnokságon a hetedik helyen végzett magyar válogatott legeredményesebb játékosa volt, mi több, beválasztották a torna all star csapatába.

Ezután mintha kicsit megtorpant volna a fejlődése, bravúros megoldásait a kelleténél gyakrabban kísérte szertelen hiba, de persze a képességeit senki sem vonta kétségbe. A pályafutásában cáfolhatatlan törést jelentett, amikor 2021 nyarán a vetélytárs Győrhöz igazolt. Talán nem számolt ezzel a lehetőséggel, de egyre inkább a peremre szorult a világklasszisok egész sorát felvonultató ETO-ban, ezért előbb az Odensének adták kölcsön, ahol ráadásul térdszalagszakadást szenvedett, majd a Buducsnoszt Podgoricának, végül a Bietigheimnek, amely aztán végleg megvette.

Háfra Noémi ezekre az évekre, leszámítva az embertelen podgoricai darálót, érdekes módon mégis jó érzéssel emlékszik vissza. „Semmin nem változtatnék” – mondja ki ennek jegyében az interjú elején, majd ezt többször meg is ismétli.

Furcsa hallani ugyanakkor, hogy alig mond jót a Ferencvárosról, ahol mégis csak nyolc évet húzott le. Nem a megbecsülés, a tehetséggondozás bizonyítékaként, ellenkezőleg, embertelen teherként gondol vissza arra, hogy tizenévesen mennyi meccset játszott a Fradiban az ifitől a junior és az NB I/B-s csapaton át a felnőttig, kínok kínjaként élte meg, hogy egyre nagyobb elvárásnak kellett megfelelnie, ahogy klasszis játékossá érett.

Nem újdonság, már 2022 márciusában, még a Győr játékosaként beszélt róla, most csak megerősítette, hogy 2021-ben pánikbetegségtől szenvedett, a kiégés jeleit mutatta, kis híján felhagyott a játékkal. „A [tokiói] olimpia után már a kiégés határán álltam. Nem sok kellett volna ahhoz, hogy azt mondjam, elég volt, álljunk meg, mert már a saját egészségem rovására megy. Elkerültek a nagyobb sérülések, de mentálisan nehezen birkóztam meg több mindennel” – így fogalmazott akkor, amit most megismétel.

A tünetek még a Fradi-játékosaként jelentkeztek. Nehéz elképzelni, milyen trauma érhette az akkor 22 éves, ünnepelt sztárt az FTC-ben. Egyetlen megfejtés kínálkozik: már 2020 novemberében bejelentette, hogy elhagyja a Fradit. Hogy miért, azt most sem árulja el.

Az interjúban többször elhangzik, a nyugat-európai mentalitás milyen jó hatással volt rá – akkor miért Győrbe igazolt? Gondolnánk, az számított, hogy Győrben többet kínáltak, de állítólag ez sem igaz, az döntött, hogy taszítás, a Fraditól való elszakadás vágya minden más érzésnél erősebb volt. Hogy miért? Háfra Noémi erről továbbra sem beszél.

Talán azért, mert a lelke mélyén tudja, csak kimondani továbbra sem meri: rosszul döntött, s ez a teher nyomasztotta olyannyira, hogy padlóra került.

Az sem elegáns, ahogy Golovon Vlagyimirt bírálja. „Kis lehetőséget szerettem volna kapni, hogy megmutassam, itt vagyok és lehet rám számítani. Inkább csak belenézegettem a meccseinkbe, nem tudtam egyiket sem végignézni. Csalódás volt, hogy a minimális esélyt sem kaptam meg” – így gondol vissza a párizsi olimpiára, arra, hogy kimaradt a keretből. Az elmúlt hónapokban a Vácban nyújtott teljesítményével sajnos nem cáfolt rá a kapitányra, aki az Európa-bajnokság előtt így is jelölte legalább a bő keretbe. De persze ez már nem fáj, mert elengedte a válogatottságot.

Háfra Noémi azt sugallja: minden OK. Kétségtelen, a tüskét nem is látjuk. De nem azért, mert kihúzták, hanem mert beszakadt. Az igazán mély beszélgetés még várat magára.

A Háfra Noémivel készített teljes beszélgetés itt nézhető meg: