Megbüntették Milák Kristófot a magyar sportújságírók?

Hiába volt a 2024-es esztendő fő sporteseményén, a párizsi olimpián a legsikeresebb magyar versenyző, nem Milák Kristóf, hanem egy másik úszó, Kós Hubert lett az év férfi sportolója. Sokan most azt gondolhatják, hogy a díjról a szavazatukkal döntő magyar sportújságírók sértettségükben megbüntették Milákot, amiért hosszú ideje nem áll szóba velük. A Milák-kérdés ennél azért összetettebb.

Milák Kristóf Tokió után Párizsban is hallgathatta az olimpiai dobogó tetején a magyar Himnuszt Fotó: Csudai Sándor

Nyolcszáznyolcvan nap telt el 2022. augusztus 17-e és a hétfői Év Sportolója Gála között, amelyen nem Milák Kristófot, hanem Kós Hubertet hirdették ki 2024 legjobb férfi sportolójának a magyar sportújságírók szavazatai alapján az Operaházban. Ennyi idő alatt Jules Verne főhőse tizenegyszer körbeutazhatná a Földet, és most visszatekintve legalább ennyire mesebelinek tűnik az, ami nyolcszáznyolcvan nappal ezelőtt történt. Milák Kristóf a pályafutása eddigi legsikeresebb nyarát élte akkor, de aznap nem szerzett aranyérmet, még csak nem is úszott. 

Milák Kristóf interjút ad magyar sportújságíróknak a 2022-es római Európa-bajnokságon. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Akkor mégis mi a fene történt 2022. augusztus 17-én?

Milák piros egyenpólóban, barna cipőben és hozzá passzoló rövidnadrágban érkezett a római Európa-bajnokság egyik zárt körű rendezvényére, amelyen ugratták egymást a románok zsenijével, David Popovicivel. Aztán lehuppant a teraszon egy kényelmes fotelba, miközben a kihelyezett ventilátorok elkeseredett harcot vívtak a hőséggel. 

Nem ekkor fordult elő utoljára, hogy Milák Kristóf interjút adott magyar sportújságíróknak, de valószínűleg ez volt az utolsó alkalom, amikor nem a verseny utáni rohanásban, hanem egy kötetlen, oldott hangulatú beszélgetésen vett részt néhányukkal, amibe még némi poénkodás is belefért.

Mindezt azért érdemes felidézni, mert nyolcszáznyolcvan nappal ezelőtt még itt tartottunk, a magyar sportsajtó ünnepelt hőse volt Milák Kristóf, aki olykor élvezte is a rivaldafényt. 2022 nyarán tényleg kitett magáért. Előbb a budapesti világbajnokságon 200 pillangón a saját világcsúcsát megdöntve győzött, és 100 pillangón is megszerezte az aranyat. Majd a római Eb-n három arany- és két ezüstéremmel zárt, bizonyította, hogy gyorsúszásban is nagy dolgokra hivatott. Az pedig, hogy 200 pillangón szinte fontosabb volt neki Márton Richárd második helye, mint a saját győzelme, olyan gesztus volt, ami után az a kép formálódott, hogy ez a srác már nemcsak nagy bajnok, hanem példakép.

Kétség sem férhetett hozzá, hogy 2022-ben Milák Kristóf lesz az év férfi sportolója, és így is lett. Két évvel később viszont annak ellenére sem érdemelte ki a magyar sportújságírók kitüntetését, hogy a párizsi olimpián szerzett arany- és ezüstérmével a magyar küldöttség legsikeresebb versenyzője volt.

Lázadó rocksztár, a nép hőse

Közismert, hogy mi történt a két szóban forgó Év Sportolója Gála között: Milák a 2022-es római Eb után az őszi versenyszezont még tervezetten hagyta ki, 2023-ban viszont már nem tervezetten csak az áprilisi országos bajnokságig zajlott rendben a felkészülése, majd elmaradozott az edzésekről, ugrott a fukuokai világbajnokság, és az ígérete ellenére ősszel a budapesti világkupán sem indult el. Az volt a legkisebb baj, hogy Milák eltűnt az újságírók látóköréből, ennél sokkal aggasztóbb volt, hogy az edzője, a szövetségi kapitány és az elnök szeme elől is. Így ment ez gyakorlatilag a párizsi olimpiáig.

Milák következetesen elutasította a média érdeklődését, egyetlen versenye után sem állt meg nyilatkozni, nem magyarázta meg a döntéseit, még a frissen szerzett olimpiai aranya sem rendítette meg ebben az elhatározásában. Viselkedésével igazi rocksztár lett, a nép hőse, aki fellázadt „az őt piszkálók” ellen. Ha az Év sportolója díj közönségszavazáson dőlne el, valószínűleg nyerhetett volna. A sportújságírók azonban többségükben nem rá szavaztak, és most könnyű rájuk sütni, hogy sértettségből.

Ha volt olyan, aki tényleg azért nem szavazott Milák Kristófra, mert elzárkózott a nyilatkozatoktól, az nyilvánvalóan helytelen és kicsinyes bosszú. De erre azért más, észszerűbb ok is lehetett.

Én sem őt tettem az első helyre (speciel nem is Kós Hubertet, hanem a Párizsban ugyancsak olimpiai bajnok Rasovszky Kristófot, aki a dohai vb-n történelmi magyar aranyérmet is szerzett a nyílt vízi úszás királyszámában).

Miért nem Milák Kristóf?

Visszatérő kritika az Év sportolója szavazás kapcsán, hogy az almát nem lehet a körtével összehasonlítani, és ez igaz is. Minden versenyszámban mások a körülmények, az ellenfelek, másfajta csatákat kell megvívni. Van azonban egyvalami, ami mindenkinél ugyanaz: kihozta-e saját magából a lehető legtöbbet?

A sport alapvetően erről a kérdésről szól a legmagasabb és a legalacsonyabb szinten is.

Ez az egyetemes mérce, aminek 2024-ben a szavazás másik két top háromban végző úszója, Kós Hubert és Rasovszky Kristóf megfelelt, mindketten kőkemény munkával a legjobb formájukat hozták a legfontosabb pillanatokban. Milák viszont a saját edzőjét is kétségek között tartva, a jogos, őt féltő aggodalmak ellenére egy maga által választott, hiányos felkészüléssel elvesztette a korábban érinthetetlen trónját 200 pillangón, és elsősorban az istenadta tehetségének köszönhette az aranyat 100-on. De azzal a tehetséggel többet is elérhetett volna.

Ha azt mondjuk, hogy Milák Kristóf 2022-ben nagy bajnok és példakép volt, akkor 2024-re azt mondhatjuk, hogy nagy bajnok. És pont. Tavaly volt más, aki többet tett nála: nem érmek színében vagy számában, hanem példamutatásban.

FRISSÍTÉS!!!