Március elején érkezett a hír, hogy a francia liga fegyelmi bizottsága eltiltotta Paulo Fonsecát, aki akkor jobb ajándékot nem is kaphatott volna az 52. születésnapjára. Az AC Milan korábbi trénerét január utolsó napján nevezte ki vezetőedzőnek a Ligue 1-ban szereplő Olympique Lyon, és a portugál szakember már az ötödik meccsén, a Brest ellenin „nagyot alkotott”. Benoit Millot játékvezető egy vitatott szituációt nézett vissza, azt vizsgálta, hogy jár-e tizenegyes a Brestnek. A büntető elmaradt,
Fonseca ennek ellenére felbőszülve közeledett a bíró felé, ordítozott vele, és majdnem lefejelte őt. A kirohanásának megfélemlítő magatartás miatt piros lap lett az eredménye és a francia ligában még sosem látott mértékű eltiltás. Fonsecának kilenc hónapot kell kihagynia, november 30-ig elbúcsúzhat a kispadtól, és szeptember 15-ig az öltözőtől is távol kell tartania magát – hacsak persze a Lyon fellebbezése nem jár sikerrel.
A büntetés mértéke miatt nagy figyelmet kapott ez az eset, de korántsem egyedi, ami történt. Fonseca túltett a kollégáin a viselkedésével, ám a közelmúltban például Szoboszlai Dominik mesterét, a Liverpoolt irányító Arne Slotot is eltiltotta az Angol Szövetség (FA), amiért az Everton elleni meccs után beszólt Michael Oliver játékvezetőnek.
Elég a reklamálásból és a színészkedésből a futballban
Az edzőket és a stábtagokat a 2019/2020-as idény kezdetétől fenyíthetik sárga, illetve piros lappal a bírók helytelen viselkedésért, a futballisták viszont már ezelőtt is sok lapot begyűjtöttek reklamálásért. A FIFA és az UEFA folyamatosan az őrjöngés visszaszorításán dolgozik. Felmerült, hogy ennek érdekében bevezetnek egy, a rögbiben használt sin-binhez hasonló tízperces kiállítást, és a magukból kikelő labdarúgókat és edzőiket is fegyelmeznék ily módon. Egy másik, már alkalmazott módszer az, hogy csak a csapatkapitányok egyeztethetnek a játékvezetőkkel, és ha egy másik játékos tiszteletlenül viselkedik, esetleg ellenszegül, annak a bíró kioszthat egy sárga lapot.
Az önkívületi állapotban reklamáló játékosokat nemcsak a labdarúgó-szövetségek szeretnék kiűzni a futballból, a közelmúltban Hansi Flick is erről beszélt. A Barcelona vezetőedzője a sajátja mellett más sportágakat is kedvel, tavaly például Joan Laporta klubelnökkel még a gránátvörös-kékek kézilabdacsapatának kölni BL-döntőjén is megjelent, idén pedig a férfi-világbajnokság után fogalmazta meg, hogy egyik szeretett sportága mit leshetne el a másiktól.
Flick szerint a kézilabda a követendő példa
Flicket a játékvezetői döntésekről való vitázás mellett az időhúzás is roppant módon zavarja, amely miatt csak egyre feszültebbek lesznek a játékosok, arról nem is beszélve, hogy csak növelik a megszakítások számát és idejét a szabálytalanságokat gyakorta követő Oscar-díjra érdemes alakítások.
– Nagy rajongója vagyok a kézilabdának. Amikor a bíró megfújja a sípját, mindenki elfogadja a döntését, leteszik a labdát, és azonnal védekezésre váltanak. A futballban is ezt kellene követni – vélekedett Flick, aki a saját játékosaitól is sportszerű magatartást vár el. – Mindig azt szoktam kérdezni tőlük, hogy minek pazarolják az időt a játékvezetőkkel való vitázásra, mikor úgyis csak az egyikük, a csapatkapitány beszélhet vele. Ezzel meg kell barátkozniuk.
A dán DR Sportensnél dolgozó Andreas Kraul is így látja a helyzetet, de sajnálatára az eddigi változtatások, mint az is, hogy csak a csapatkapitány beszélhet a játékvezetővel, szerinte nem hozták meg a remélt eredményeket.
Sokkal könnyebb lenne kezelni néhány szituációt, ha a játékosok elfogadnák a bírói ítéleteket. Nevetséges, ha egy felnőtt férfi futballista úgy esik el a pályán, mintha lelőtték volna, miközben alig értek hozzá. Eközben egy kézilabda-mérkőzésen a játékosok a legkeményebb ütközések után is felállnak, kezet fognak az ellenféllel, aztán folytatják a játékot
– világított rá Kraul, akinek meglátásával nehéz nem egyetérteni.
Paulo Fonseca és Benoit Millot esete:
