Óriási dolog lenne a magyar női kosárlabda-válogatott vb-részvétele

Idén lesz huszonnyolc éve, hogy a magyar női kosárlabda-válogatott legutóbb a sportág világbajnokságán szerepelhetett. 1998-ban Németország rendezte meg a női kosárlabda vb-t, amelyet idén ősszel Berlinben – azaz újra Németországban – rendeznek meg. Ide kellene eljutnia a magyar csapatnak, az út utolsó állomása a szerdán Isztambulban kezdődő világbajnoki selejtező lesz. A kezdés rázós, egyben szinte sorsdöntő meccset ígér Japán ellen.

A Völgyi Péter és Iványi Dalma vezette magyar női kosárlabda-válogatott ott van a világ legjobb 16 nemzeti csapata között Fotó: ATTILA KISBENEDEK Forrás: AFP

Studer Ágnes és Határ Bernadett – két külön sors, azonos végkifejlet

Az isztambuli magyar csapat tizenkettes keretéből két húzónév is hiányzik. A jelenleg Pécsett játszó, a bajnokság alapszakaszát megnyerő PEAC irányítója, Studer Ágnes egészségi állapota nem tette lehetővé a vb-selejtezős részvételét. Egy jó Studer Ágnes óriásit lendíthetne a magyar csapaton, kár, hogy ezen a tornán ez már nem következhet be. 

Határ Bernadett a japánok elleni olimpiai selejtezőn 2024-ben - Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

A másik hiányzó a sportágból szinte eltűnő 209 cm magas center, Határ Bernadett lesz, akinek a sorsáról keveset tudunk. Határ 2022-ben a Sopronnal Euroligát nyert, majd egy héttel később, a Szekszárd elleni bajnoki elődöntőben olyan súlyos sérülést szenvedett, amely alapjaiban határozta meg sorsát. A felépülés után még visszatért a válogatottba, Ruandában is ott volt a csapattal, de 2025-ben már a keretbe sem hívta be őt Völgyi Péter kapitány. 

Európa egyetlen válogatottja sem rendelkezik ilyen magas és ilyen adottságú centerrel,

Határ hiánya akkor is nagy érvágás, ha tudjuk, hogy az egészségi állapota már soha nem teszi lehetővé azt, hogy azon a szinten kosárlabdázzon, amellyel a 2022-es soproni Euroliga-győzelmet elérte.

Juhász Dorka klasszis, de egymaga nem képes meccset nyerni

A két (egykori) ász távollétében a legnagyobb figyelem a Galatasarayban, azaz Törökországban légióskodó, a WNBA-t is megjárt Juhász Dorkára irányul, aki a magyar csapat legmagasabban jegyzett játékosa. Éppen ezért kell arra vigyázni, hogy az előzetes elvárásokkal ne nyomjuk agyon a fiatal magyar kosárlabdázót. Csapatjátékról van szó, jó, ha egy nemzeti együttesnek van egy olyan képességű játékosa, mint Juhász, de ez igazán akkor jó, ha a többiek is fel tudnak nőni mellé. Magyarul: Juhász egymaga nem fogja tudni megoldani a ránk váró feladatot. Mellette a Spanyolországban légióskodó Kiss Virág és a DVTK kiváló képességű játékosa, Lelik Réka lehet a húzóembere a magyar csapatnak. 

Juhász Dorka, a magyar csapat legértékesebb játékosa Fotó: BUNYAMIN CELIK / ANADOLU

Ha ők hárman jó formát mutatnak, kijuthatnunk a 2026-os női világbajnokságra. Szót kell még ejteni a magyar válogatott honosított játékosáról, a 38 éves amerikai Yvonne Turnerről. Ő az, aki tényleg „megszolgálta” a magyar útlevelet. Amikor a válogatott keretébe hívták, mindig jött, nem keresett kibúvót, rendelkezésre állt. Csupaszív játékosról van szó, aki amerikai létére képes „meghalni” Magyarországért. 

A nagy kérdés, hogy fizikálisan miként bírja majd azt, hogy Isztambulban hét nap alatt öt kemény meccset kell lejátszani.

Az, hogy Völgyi Péter végül mellette tette le a voksát, kisebb meglepetés, mert éppen az isztambuli vb-selejtező előtt nem sokkal kapta meg a magyar útlevelet a DVTK légiósa, Kathryn Westbeld. Akkor mindenki azt hitte, hogy ő lesz az isztambuli utazó, de ez nem így történt. Mivel a magyar szövetségi kapitány a DVTK edzője is (azaz naponta látta Westbeld formáját), egészen biztosak lehetünk abban, hogy megvolt az oka annak, hogy a frissen honosított amerikai nélkül vágunk neki a tornának.

Japán ellen rögtön sorsdöntő meccsel kezdünk

Ahogyan azt említettük, a magyar csapatnak – miként az összes többinek is – hét nap alatt kell öt meccset lejátszani úgy, hogy két szünnap szakítja meg a tornát. A menetrend a következő lesz:

• Március 11. szerda, 15.30: Magyarország–Japán 
• Március 12. csütörtök, 15.30: Magyarország–Kanada
• Március 14. szombat, 12.30: Magyarország–Ausztrália
• Március 15. vasárnap, 12.30: Magyarország–Argentína
• Március 17. kedd, 17.30: Magyarország–Törökország

Látható, hogy az első, japánok elleni mérkőzés rögtön sorsdöntő lehet, mert a kanadai és az ausztrál csapat képességeiben jobb csapat, mint a magyar. Japán ellen az utolsó emlék pozitív, a már említett soproni olimpiai selejtezőn ellenük aratott győzelem miatt. Nagy kérdés, hogy az ausztrálok mennyire veszik komolyan ezt a tornát, mert ha csak egy laza kiruccanásnak fogják fel az eseményt, az alapjaiban változtatja meg az erőviszonyokat. Az is sokat mondó, hogy az ausztrálokat legutóbb 1986. augusztus 8-án vertük meg tétmérkőzésen, női világbajnokságon. Vilniusban, amely akkor még szovjet városnak számított. A Népsport azt írta: „Csak a győzelemnek örülhettünk.” Mit adnánk most egy rossz játékkal elért 79-77-es diadalért. 

Az ausztrál csapat a párizsi olimpia bronzérmese - Fotó: PAUL ELLIS / AFP

Ha nem Isztambulban lenne ez a vb-selejtező, akkor a török csapattól sem kellene feltétlenül reszketni, de a hazai rendezés előnye a törökök számára most felbecsülhetetlen kincs lehet. Jó lenne elkerülni azt a szituációt, hogy az utolsó napra, az utolsó meccsre kiírt magyar–török csata döntse el azt, hogy a két együttes közül melyik lesz a továbbjutó és melyik a kieső. Egy ilyen ki-ki mérkőzést Törökországban megnyerni elképesztően nehéz feladat.

A kosárlabda világsportág, itt nem adják olcsón a sikert

A magyarok dolgát az sem könnyíti meg, hogy az ellenfelek többségével nagyon ritkán játszunk komoly tétmeccset, bár ebből a szempontból Kanada és Japán azért kivétel, mert ellenük két éve is megmérkőztünk. Az ellenfelek mind különböző játékstílust vonultatnak fel. A kosárlabda világsportág. Nem csak egy kontinensen űzött labdasport, hanem az egész világot behálózó és népszerű játék. 

A világbajnoki részvétel értékét az is növeli, hogy a vb-t továbbra is négyévenként rendezik meg, azaz a FIBA nem állt be abba a sorba, amelyben egyre több világszövetség sorakozik.

Nem változtatta meg a négyévenkénti rendezést és nem emelte az egekbe a világbajnokságon részt vevő nemzetek létszámát. Egy ilyen torna, mint ez a szerdán kezdődő vb-selejtező a mai, végletekig fizikális női kosárlabdázásban korántsem csak a játékról, hanem az állóképességről és a kitartásról is szól. Csak az az együttes tud sikeres lenni, amely birtokában van ezeknek a képességeknek. Hogy Magyarország képes lesz-e ennek a feladatnak a megoldására, ma még nagy kérdés. Az viszont biztos, hogy mind a sportágra, mind az egyetemes magyar sportra ráférne egy olyan siker, amire csaknem harminc éve várunk.