Dúlt hitek katedrálisa

Benne van minden: háborúk és békeévek, korok, eszmék, szerelmek, kisebbségi lét és szabadságvágy.

Különös könyvet lapozgatok. Szerzőjét, Radosza Sándort sokoldalúságáról ismerjük, a Radosza-gyűrű a hazai és a külhoni iskolák kedvelt taneszköze, íróként korábban Amerikában publikált. „Hazakanyarodván” megírta opus magnumát. A Dúlt hitek katedrálisa nem Trianon-regény, több annál. A sokfelé szakított Magyarország egy-egy családjának életét követi három generáción át. Visszafelé haladunk az időben, 1980-tól 1916-ig lapozgatunk. Alighanem ez a Kárpát-medence XX. századának legátfogóbb regényeposza. Benne van minden: háborúk és békeévek, korok, eszmék, nemzedékek, szerelmek, asszonysorsok, kisebbségi lét és szabadságvágy. A szerző nem kelt gyűlöletet más népek iránt, „csak” bemutatja a kisebbségi létbe taszított kisemberek máig tartó küzdelmeit. Több, mint családregény – modern nemzedékregény, melynek főszereplője a századot uraló három hit, a kereszténység és a két emberkísérlet: a kommunizmus és a fasizmus.

Radosza Sándor nem kap ösztöndíjat, nem részese a kultúrharcnak, szerinte a legtöbb kortárs szerzőről nem azt harsogja a média, amit alkotott, hanem az, hogy melyik irodalmi kánon tagja. „Korábban nem tudtam, mifélék a magyarok, aztán kiderült számomra: a nyugat széttépte, a Balkán eltaposta, a kommunizmus pedig kisemmizte, anyagi, szellemi rabságba hajtotta őket. Minden szomszédos országban sok van belőlük, pedig kitelepítették, elüldözték, bedarálták őket, és mégis élnek. Trianon olyan a magyaroknak, mint a japánoknak Hirosima, csak Hirosimát mindenki gyászolja, Trianon végzetéről pedig még azok sem tudnak, akik okozták.”

A cím pontos: Dúlt hitek katedrálisa.