Nem érzi magát biztonságban, ezért elhagyja Magyarországot Nagy Boldizsár, a Meseország mindenkié című gyerekkönyv szerkesztője. Az emigráló redaktor állítólag halálos fenyegetéseket kapott könyve miatt, amely pedig – ahogyan magyarázza – a fiataloknak segített volna a szexuális kisebbségek elfogadásában, és visszaszoríthatta volna a kiközösítést. „A gyermekvédelmi törvény a homoszexuális irodalom halálát jelenti” – kesereg Nagy Boldizsár. (Nem is tudtam, hogy létezik homoszexuális irodalom. Jé!)
Bennem ilyenkor az első reflex az önmarcangoló szégyenérzet. Lám, milyen kíméletlenül bánunk egy jó szándékú emberrel, csupán mert másképp, szivárványosan látja a világot. Nem szép tőlünk. Ámbár ismeretes, a Meseország mindenkié nem aratott osztatlan sikert. (Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese például egy sajtótájékoztatón nemes egyszerűséggel ledarálta a könyvet.) Minap meg a Pest Megyei Kormányhivatal rótt ki 250 ezer forintos büntetést egy másik alkotásra, a Szivárványcsaládokért Alapítvány által kiadott Micsoda család! című mesekönyvet forgalmazó Lírára, amiért az nem tüntette fel, hogy a kötet a „szokványostól eltérő tartalmú”.
Azt is megtudjuk, Nagy Boldizsár mátkájával szeretett volna gyermeket örökbe fogadni, ám amikor kiderült, hogy erre nincs lehetőségük, végképp megerősödött bennük a távozás gondolata. Már meg is találták a házat, ahol lakni fognak. – Féltem magamat és a páromat – magyarázza a homoszex-irodalmár, s hozzáteszi, mindenképpen folytatni kívánja az itthon elkezdett munkát. Egy kommentelő pontosít: „aknamunkát”.
