Az ökörségeivel azóta is sűrűn házaló Pulai ezúttal a megérzéseiről mesélt. Kijelentette, miután nagyon sokan támogatják a tiltakozó tanárokat, ő egészen biztos abban, hogy ez az akciósorozat termékeny talajra hullik. Van ugyanis egy zsenge időszakát élő ifjú réteg, amelynek ez a monstre hőbörgés idővel egyfajta generációs élménnyé magasztosul.

„Nem kizárt, hogy egy új politikai generáció születésének lehetünk a tanúi – magyarázza kellő pátosszal. – Mármost ha ezt a generációt valaki össze tudja fogni, akkor új és erős közösség kovácsolódhat össze.”

Ez a mostani csinnadratta több a 2018-asnál, tájékoztat. Hiszen most rájön még az infláció, az árfolyamválság, a háború és az uniós források elakadása is. Szinte dörzsöli a tenyerét, úgy teszi fel a költői kérdést: „Mi történhet, ha újabb társadalmi rétegek is ellenállást fejtenek ki a rendszerrel szemben, és tovább szélesítik a pedagógusok tiltakozását? (…) Ez egy pillanat alatt begyűrűzhet, ami akkor érheti el a robbanásszerű hatást, ha beköszönt a tél, vele a hideg és a kifizethetetlen rezsiszámlák.”

Gagyog s ragyog.

Borítókép: Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezető igazgatója (Fotó: Facebook)