Hősünk persze nem esett kétségbe, szokása szerint ezúttal is híveihez fordult: „Tudom, hogy most nálam sokkal nagyobb szüksége lehet sokaknak (például a tiltakozó tanároknak) a segítségre, mégis megköszönöm, ha lehetőségeikhez mérten segítenek ennek a beteg idegzetű idősödő autokratának fityiszt mutatni.” Hadházy nem először kalapozik. (Ő így tartja az „élő kapcsolatot” a választóival.) Pár éve például, amikor az egyik plenáris ülésen egy Stop propaganda! feliratú táblát lógatott be Kövér László házelnök háta mögé, s ezért kétmilliós büntetést kapott, szintén az adófizetőkhöz fordult: pengessék már ki helyette a számlát. (A megszólítottak egyike egy korábbi Hadházy-idézettel tért ki a kérés elől – azzal a molinóra pingált szöveggel, amellyel a nagytermészetű ember egy lószerszámot ajánlott a T. Ház figyelmébe.)

Legutóbb a nyáron kalapozott, akkor azért, hogy stábjával nyáron is „gond nélkül tudjon működni”. Akkor azért volt szüksége pénzre, mert nem tette le képviselői esküjét. Két nap alatt hatmillió forintot tarhált össze.
Négymillió mélyszegény országában (ellenzéki adat) egy milliós jövedelmű honatya a nép közé jár kalapozni? Koldustól alamizsnát?

(Gratulálok a zuglóiaknak! Jár nekik Hadházy.)

Borítókép: Hadházy Ákos (Fotó: MTI/Soós Lajos)