Nem akármi, hogy Bolgár György, a kései Kádár-kor sztárújságírója – csókosoknak csak Drágabolgárúr (így, egybeírva) – évtizedek óta a napisajtóban mozog. Ilyenre csupán a legnagyobbak képesek. Meg a legirritálóbbak, akikről lepereg minden.
Jó pár éve Stockholmban, a Svéd Akadémia és a Pen Nemzetközi Írószövetség rendezvényén hősünk az ottaniaknak is bemutatta, milyen egy bolsevik sajtós.
A Jelentés Magyarországról című előadása végén (arról panaszkodott, hogy a magyar kormány mennyire ellehetetleníti az ellenzéket, lám, ő is külföldre kényszerült rettegni) a közönség, bár szeretett volna, nem tehetett fel kérdéseket. A baráti szervezők zárórára hivatkozva lekapcsolták a villanyt, a derűsen nevetgélő Drágabolgárúr pedig fürgén elhagyta a helyszínt.
Emberünk mostanában főképp cikkeket ír. A Népszavában például a szokásos cáfolós („Azt állította…, ezzel szemben a tény az…”) dolgozatait. Minap a miniszterelnökön próbált meg fogást keresni, aki arról beszélt, magyar kezdeményezésre van egy tűzszüneti ajánlat az asztalon, hogy legalább karácsonykor ne haljon meg senki sem az orosz–ukrán háborúban: „Az egyik fél ezt láthatóan elutasította, a másik fél elfogadta.” „Ezzel szemben – emelte fel mutatóujját a szerző – a tűzszüneti ajánlat nem volt és nincs is az asztalon, csak a levegőben… ugyanis Orbán elmondta, hogy az elmúlt napokban beszélt az amerikaiakkal, az oroszokkal, az európaiakkal, a törökökkel, de – mint ebből is kiderült – nem beszélt az ukránokkal.”
Valóban nem beszélt, nem is mondta, hogy beszélt (a tervezett telefonbeszélgetést Zelenszkij elutasította). „Elutasítást” említett a miniszterelnök, ha már a szőrszálat hasogatja, Drágabolgárúr.
Borítókép: Bolgár György (Fotó: Képernyőkép)
