Azóta, hogy az Országgyűlés 2020-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánította a Rákos-patak melletti Királydombot, a rákosmezei országgyűlések hajdani színhelyét, már a harmadik országos találkozóját rendezte itt vasárnap a Magyar Patrióták Közössége. (Hetzmann Róbert csapata hívta fel a honatyák figyelmét annak idején a beépítés veszélyétől fenyegetett kőbányai terület históriai jelentőségére.)
Kevesen ismerik a Királydomb történelmi múltját, holott jelentősége egyedülálló, Ópusztaszerével is vetekszik. Míg utóbbinak csupán egyetlen dokumentált említése van (Anonymus), Rákosmezőnek számolatlan. Többtucatnyi országgyűlést tartottak itt; a Szent Korona-eszme egyik megtestesüléseként a nemesség innen gyakorolta az ország irányítását. Itt választották királlyá Károly Róbertet és Hunyadi Mátyást, kormányzóvá Hunyadi Jánost. A Királydombon fogadták el 1505-ben azt az úgynevezett Rákosi-végzést, amelyben a rendek megesküdtek, többé nem választanak idegen uralkodót a nemzet élére – jóllehet ehhez később nem tartották magukat. Innen indult Dózsa György parasztfelkelése is.

Rákosmező emlékét a török elűzése után költők, írók, festők éltették tovább, Kölcsey Ferenc első hazafias versei is erről szólnak. A reformkorban, de még 1848-ban is szerveztek ide gyűléseket. Az istentelen kommunista évtizedek persze mostohán bántak a dombbal, a Rákosi-rendszer megpróbálta végképp feledésre ítélni, még a térképekről is eltüntette.

A Királydomb ma újra a független Magyarország szimbóluma. Az a magaslat, ahonnan, mint évszázadokon át, ismét büszkén tekinthet szét a nemzet.

Borítókép: Királydomb