A növények megfelelő növekedéséhez elengedhetetlen a fotoszintézis, vagyis a fény energiájának felhasználása. A fényenergia kémiai energiává alakítása a zöld színtestekben, azaz a kloropasztiszokban megy végbe, ami jelentős mennyiségű vasat igényel. Az emberi szervezetben vas hiányában vérszegénység alakul ki, a növényeknél „zöldszegénységről” beszélhetnénk, hiszen nem szintetizálódik elég klorofillmolekula, emiatt a levelek zöldülése elmarad. Az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék kutatói – tanulmányuk a Planta folyóiratban jelent meg – elsőként találtak összefüggést a növények vasellátása és a zöld színtestek vasfelvétele között.
Az egyetem munkatársai alacsony és magas vasellátású, idős és fiatal repceleveleket vizsgálva kimutatták, hogy a fém hiányában akár teljesen leállhat a kloroplasztiszokba irányuló vasszállítás, emiatt a fotoszintézis veszélybe kerül. A kutatást vezető Solti Ádám szerint az eredmények meglepőek, mivel eddig úgy tartották, hogy a kloroplasztiszok igyekeznek minél több vasat felvenni, hogy elsődlegesen a fotoszintézis tudjon maradéktalanul végbemenni. Ezzel szemben azt tapasztalták, ha a növényben nincs elegendő mennyiségű fém, a fotoszintézis háttérbe szorul, és a még meglévő anyag inkább a fiatal szövetek felé mozog, hogy azok fejlődését segítse.

Fotó: Mirkó István
– Ez egy „önfeláldozó” üzemmód, ugyanis azáltal, hogy az idősebb levelek nem vesznek fel tápanyagokat, illetve a fiatal szövetek felé szállítják a tápelemeket, lehetővé teszik azok túlélését. Tehát ha a tápanyagokból korlátozott az ellátás, a növény az idősebb szövetek, levelek „feláldozásával” biztosítja, hogy a hajtás csúcsán lévő fiatal, fejlődésre, megújulásra képes szövetek, sejtek tápanyagellátása megfelelő maradjon – tájékoztatott Solti Ádám, aki szerint nagyon hasonló az emberek, az állatok és a növények vasigénye. Talán nem is olyan meglepő ez, ha arra gondolunk, hogy az összes élő szervezetben hasonló biokémiai folyamatok játszódnak le. (A növényekben a vas mennyisége akkor optimális, ha nagyjából száz milligramm található egy kilogramm szövetben. Az, hogy mennyire széles az a tartomány, amelyben elegendő, még nem mérgező mennyiségű vashoz jutnak, növényfajtól függ, de egy és száz mikromol között a vasellátás optimálisnak mondható. Ilyenkor se hiánytüneteket, se károsodásokat nem lehet meghatározni.)