Elnökként egy olyan intézmény vezetését vette át Freund Tamás két évvel ezelőtt, amely szerinte rendkívüli veszteséget szenvedett el. – Kutatóhálózatunkat és háromezer kutatónkat elcsatolták, pályázati és egyéb forrásainkat átcsoportosították. A méltatlan és hosszúra nyúlt küzdelemben megrendült közéleti befolyásunk és sok tudósunk alkotó energiája is felőrlődött – mondta beszédében Freund Tamás, aki szerint ennek ellenére nem sérült az Akadémia morális integritása. Nem változott a tudomány, a tudósok társadalmi megbecsültsége: „továbbra is valamennyi közintézményt, foglalkozást megelőzzük – ideértve az orvosokat, sőt a papokat is –, bármely társadalmi csoport véleményét kérdezik is. Ez a bizalmi tőke az, amelyre bátran építhettünk és építünk a jövőben is”.
Freund Tamás az elmúlt évet értékelve kiemelte, hogy az Akadémia rendezte kapcsolatát a kormányzattal, új szakaszba lépett a kapcsolatuk. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal a nyitott kérdések tárgyalásos úton rendeződtek és sikerült minden minisztériummal kétirányú kommunikációs csatornát kiépíteni, rendszeres kapcsolatot tartani.
Az MTA költségvetési támogatása 2021-ről 2022-re 7,3 milliárd forinttal bővült. Mindez a visszakapott Lendület-pályázat összegével együtt azt jelenti, hogy szinte pontosan megkétszereződött a támogatás. Freund Tamás ezt az Akadémia történetében páratlan növekménynek nevezte. – A jelentős többlettámogatás egyben komoly felelősség is, hiszen csak kisebb részben fordítjuk meglévő feladataink magasabb színvonalú ellátására. Döntően új, idén induló programokra kértük – mondta az elnök. A többletforrás hárommilliárd forintjából négy nagy kutatási program indul: a Nemzeti Agykutatási Program 3.0, a Technológiák és fenntartható fejlődés, a Tudomány a magyar nyelvért és a Poszt-Covid nemzeti program. A kormány által támogatott programok mellett tovább folytatódnak az Akadémia korábbi programjai, köztük a Közoktatás-fejlesztési kutatási program és a Lendület program.
Az elnök a MTA székházának felújítása kapcsán azt mondta: nagyon időszerű a munkálatok megkezdése, hiszen a harmadik emeletet le kellett zárni, mert életveszélyessé vált. A székház teljes felújítása megközelítőleg 65 milliárd forintba kerülne, de erre jelenleg nincs forrás, így három részre szakaszolják a felújítást. A tervek szerint a kiköltözést nem igénylő első ütem még az Akadémia alapításának 200. évfordulója, azaz 2025 előtt elkészülhetne. Így a tetőszerkezet javítása, a gépészet cseréje után ismét megnyílhatna a harmadik emeleti képtár és a kupolaterem. Ez összesen 16 milliárd forintba kerülne.
A közgyűlés második napján, kedden tartották a Külső Tagok Fórumát. Freund Tamás, az MTA elnöke szerint a külső tagok minél intenzívebb bevonása az Akadémia életébe, a határon túli magyar kutatók munkájának elismerése és támogatása elnöki programjának kiemelt része. A Magyar Tudományos Akadémia különös felelősséget érez a kárpátaljai magyar tudósok és családtagjaik, valamint Ukrajna területén élő valamennyi tudóstársuk iránt. Az Akadémia jótékonysági gyűjtése a háborúban érintettek megsegítésére folyamatos, a gyűjtéshez az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága is csatlakozott. Az elnöki köszöntőt az Arany János-díjak átadása követte. A díj olyan külhoni magyar tudósok, kutatók elismerését szolgálja, akik jelentős munkásságot mutattak fel életük során. 2022-ben az Arany János-díj életműdíját Bodor Miklós kapta. A Szatmárnémetiben született és az Amerikai Egyesült Államokban élő kémikus gyógyszerfejlesztési eredményei a legendás magyar gyógyszerkutató, Richter Gedeon eredményeihez mérhetők. A Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjat a Marosvásárhelyen született és jelenleg is Erdélyben élő Paizs Csaba vegyészmérnöknek, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem professzorának, az erdélyi magyar tudományos élet és felsőoktatás kiemelkedő alakjának adományozták. A Fiatal Kutatói Díj idei díjazottja az ungvári születésű matematikus, Traski Viktor. A fiatal tudós előadást tartott volna az Akadémia Székházában, azonban mivel jelenleg az ukrán hadsereg katonájaként a kelet-ukrajnai fronton harcol, nem tudott jelen lenni az ünnepségen.
Az idei közgyűlés fontos eleme volt az új tagok választása. Harmincöt kutató lett az MTA levelező tagja, így például Demetrovics Zsolt pszichológus, Báldi András ökológus, Pál Csaba biológus, Magyari Enikő Katalin paleontológus, Siklér Ferenc részecskefizikus. Az orvosi tudományok osztályának tiszteleti tagja lett Karikó Katalin, akinek úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség kezelésében és megelőzésében. A módosított mRNS-technológia szolgált alapul a koronavírus elleni mRNS-vakcinák kifejlesztéséhez, a globális pandémia visszaszorításához, megmentve ezzel milliók életét. Az MTA legfontosabb kitüntetését, az Akadémiai Aranyérmet idén Szemerédi Endre Abel-díjas matematikus vehette át. A koronavírus-járvány miatt két évvel ezelőtt nem lehetett átadni ezt az elismerést az akkori díjazottnak, Keviczky Lászlónak, aki szintén most vehette át a díjat.
