Megkétszereződött az Akadémia támogatása

Az akadémiai kutatóhálózat elvesztése továbbra is fájó pont a tudóstestület számára, ugyanakkor a kétszeresére nőtt költségvetési támogatás hatására új tudományos programok indulnak. Az MTA e hét elején tartott közgyűlésén új tagokat választottak, illetve bejelentették, hogy három szakaszra bontva megkezdődhet az akadémiai székház felújítása.

Budapest, 2022. május 2. Erdei Anna, az MTA fõtitkárhelyettese, Freund Tamás, az MTA elnöke és Kollár László Péter, az MTA fõtitkára (b-j) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 195. közgyûlésének ünnepi ülését követõ sajtótájékoztatón az MTA székházában 2022. május 2-án. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A közgyűlés második napján, kedden tartották a Külső Tagok Fórumát. Freund Tamás, az MTA elnöke szerint a külső tagok minél intenzívebb bevonása az Akadémia életébe, a határon túli magyar kutatók munkájának elismerése és támogatása elnöki programjának kiemelt része. A Magyar Tudományos Akadémia különös felelősséget érez a kárpátaljai magyar tudósok és családtagjaik, valamint Ukrajna területén élő valamennyi tudóstársuk iránt. Az Akadémia jótékonysági gyűjtése a háborúban érintettek megsegítésére folyamatos, a gyűjtéshez az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága is csatlakozott. Az elnöki köszöntőt az Arany János-díjak átadása követte. A díj olyan külhoni magyar tudósok, kutatók elismerését szolgálja, akik jelentős munkásságot mutattak fel életük során. 2022-ben az Arany János-díj életműdíját Bodor Miklós kapta. A Szatmárnémetiben született és az Amerikai Egyesült Államokban élő kémikus gyógyszerfejlesztési eredményei a legendás magyar gyógyszerkutató, Richter Gedeon eredményeihez mérhetők. A Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjat a Marosvásárhelyen született és jelenleg is Erdélyben élő Paizs Csaba vegyészmérnöknek, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem professzorának, az erdélyi magyar tudományos élet és felsőoktatás kiemelkedő alakjának adományozták. A Fiatal Kutatói Díj idei díjazottja az ungvári születésű matematikus, Traski Viktor. A fiatal tudós előadást tartott volna az Akadémia Székházában, azonban mivel jelenleg az ukrán hadsereg katonájaként a kelet-ukrajnai fronton harcol, nem tudott jelen lenni az ünnepségen.

Az idei közgyűlés fontos eleme volt az új tagok választása. Harmincöt kutató lett az MTA levelező tagja, így például Demetrovics Zsolt pszichológus, Báldi András ökológus, Pál Csaba biológus, Magyari Enikő Katalin paleontológus, Siklér Ferenc részecskefizikus. Az orvosi tudományok osztályának tiszteleti tagja lett Karikó Katalin, akinek úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség kezelésében és megelőzésében. A módosított mRNS-technológia szolgált alapul a koronavírus elleni mRNS-vakcinák kifejlesztéséhez, a globális pandémia visszaszorításához, megmentve ezzel milliók életét. Az MTA legfontosabb kitüntetését, az Akadémiai Aranyérmet idén Szemerédi Endre Abel-díjas matematikus vehette át. A koronavírus-járvány miatt két évvel ezelőtt nem lehetett átadni ezt az elismerést az akkori díjazottnak, Keviczky Lászlónak, aki szintén most vehette át a díjat.