A T Corona Borealis ( csillagászati jelöléssel T CrB) a hazánk területéről is jól látható késő tavaszi-nyári csillagkép, az Északi Korona egyik kettős rendszere. Ezt a normál állapotában szabad szemmel láthatatlan és még kis-közepes távcsövekkel is éppen csak észrevehető 10 magnitúdójú bináris rendszert szokás tűzcsillagként is emlegetni, mivel szabályosnak tűnő periodicitással 80 évente fellángol, és ilyenkor puszta szemmel is jól látható 2 magnitúdó fényességű csillagként ragyog fel az Északi Korona (Corona Borealis) csillagképben.
T Corona Borealis: mi a különbség a nóva és a szupernóva között?
A nóvákat nem szabad összetéveszteni a szupernóvákkal. Szupernóva-robbanás csak azoknál a fősorozatbeli nagy tömegű csillagoknál következhet be, amelyek meghaladják az 1,44 naptömeget. Miután a csillag az élete vége felé felemészti a nukleáris fűtőanyagkészletét, vörös óriássá fúvódik fel. Amikor a csillag a hidrogénnél nehezebb elemekből álló anyagát elkezdi égetni, a fúziós energiaforrás is közelebb kerül a felszínéhez; erre vezethető vissza a tágulási folyamat. Azt követően, hogy a nehezebb elemekből álló magfúziós készletét is elégette, megszűnik a sugárnyomás, valamint a gravitáció között fennálló egyensúly és a gravitáció hatására a vörös óriás összeomlik, magába zuhan.
Az úgynevezett gravitációs kollapszus olyan intenzív, hogy az összeomló csillag magjában hatalmasra növekvő nyomás és hőmérséklet egyetlen gigantikus termonukleáris robbanásban szétveti a csillag külső burkát. A szupernóva-robbanás után -a csillag tömegének függvényében-, vagy egy extrém sűrű neutroncsillaggá, vagy pedig fekete lyukká válik.
A nóva ezzel szemben egy fehér törpéből és/vagy egy fősorozatbeli csillagból, illetve egy vörös óriásból álló bináris rendszerben bekövetkező robbanás.
A kis térfogatú de rendkívül sűrű és erős gravitációval rendelkező fehér törpe a nagyobb csillag főként hidrogénből álló burkából gázt szippant magához egy akkréciós korongon keresztül.
Amikor a felgyülemlő gáz elér egy meghatározott nyomást, illetve hőmérsékletet, elindul benne a magfúzió, ami termonukleáris robbanást idéz elő. A nóva fényessége 100 napon belül akár 20 magnitúdót is növekedhet, majd a rövid ideig tartó fényességmaximum után fokozatosan elhalványodik.
Rendkívüli égi jelenségben gyönyörködhetünk hamarosan
A T Corona Borealis is egy, a fentiekben bemutatott bináris rendszer, ami egy vörös óriásból és fehér törpéből áll. A két csillag 228 nap alatt kerüli meg egymást és a köztük lévő távolság mindössze 0,54 csillagászati egység.
A csillagászati egység (CSE) a Földnek a Naptól mért átlagos távolsága, ami 149 597 870 km, kerekítve 150 millió kilométer. Ezt a távolságot a fény 8 perc és 19 másodperc alatt futja be. A csillagászati egységet elsősorban a Naprendszeren belül távolságok kifejezésére használják.
A T Borealis esetében a múltbeli megfigyelések szerint meglehetős szabályossággal 80 évente következik be nóvarobbanás. Az elmúlt egy év során a T Coronae Borealis elérte azt a pontot, amiről a csillagászok úgy gondolják, hogy az újabb nóvarobbanás küszöbére került - írja az Ilf Science tudományos hírportál. A pontos „mikor” azonban nyitott kérdés.
A csillagászati jelenségeket esetenkénti kivételekkel ugyanis két fő kategóriába sorolhatjuk. Vannak olyan csillagászati jelenségek, amelyeket nagy pontossággal megjósolhatunk, ilyenek például a fogyatkozások, valamint a bolygók és más égitestek helyzetének meghatározása; de vannak teljesen véletlenszerűnek látszó események amilyenek a csillagrobbanások is. A rendszeresen ismétlődő nóvák - ilyen a T Coronae Borealis-, az előbbi kettőhöz képest egy harmadik kategóriába tartoznak. Ha a két nóvafelvillanás közötti időszak nem túl hosszú, akkor a múltbeli megfigyelések segítségével viszonylag nagy pontossággal megjósolhatjuk a jövőbeli eseményeket.
A T Coronae Borealis esetében 1787-ben, 1866-ban és 1946-ban is pontosan dokumentálták a nóvát. Természetesen még ebben az esetben sincs lehetőség annyira egzakt módon megjósolni a soron következő nóvarobbanás időpontját, mint egy fogyatkozási, vagy fedési eseményt. E múltbeli megfigyelési adatok felhasználásával állították fel a mostanában esedékes nóvarobbanás időpontját. Az első lehetséges dátum a március 27. volt, az ez utáni terminus 2025. november 10., az utolsó pedig 2026. június 25.
Ténylegesen a két szélső dátum között bármikor, elviekben akár már ezen a héten is bekövetkezhet a rendkívüli égi esemény.
Az a tény, hogy nem tudjuk megjósolni naptári napra pontosan ezt a kitörést, még tovább növeli a ritka esemény iránti érdeklődést. Éppen ezért az elkövetkezendő hetekben vagy hónapokban érdemes lesz az égboltot fürkészni, és figyelni a T Corona Borealis-szal kapcsolatos híreket is.
A T Corona Borealis fellobbanásának legvalószínűbb időpontjai:
- 2025. november 10.,
- 2026. június 25,
- de az egzakt számítás lehetőségének hiányában ennél jóval hamarabb, akár egy-két héten belül is bekövetkezhet az esemény.
