A T Corona Borealis ( csillagászati jelöléssel T CrB) a hazánk területéről is jól látható késő tavaszi-nyári csillagkép, az Északi Korona egyik kettős rendszere. Ezt a normál állapotában szabad szemmel láthatatlan és még kis-közepes távcsövekkel is éppen csak észrevehető 10 magnitúdójú bináris rendszert szokás tűzcsillagként is emlegetni, mivel szabályosnak tűnő periodicitással 80 évente fellángol, és ilyenkor puszta szemmel is jól látható 2 magnitúdó fényességű csillagként ragyog fel az Északi Korona (Corona Borealis) csillagképben.

T Corona Borealis: mi a különbség a nóva és a szupernóva között?
A nóvákat nem szabad összetéveszteni a szupernóvákkal. Szupernóva-robbanás csak azoknál a fősorozatbeli nagy tömegű csillagoknál következhet be, amelyek meghaladják az 1,44 naptömeget. Miután a csillag az élete vége felé felemészti a nukleáris fűtőanyagkészletét, vörös óriássá fúvódik fel. Amikor a csillag a hidrogénnél nehezebb elemekből álló anyagát elkezdi égetni, a fúziós energiaforrás is közelebb kerül a felszínéhez; erre vezethető vissza a tágulási folyamat. Azt követően, hogy a nehezebb elemekből álló magfúziós készletét is elégette, megszűnik a sugárnyomás, valamint a gravitáció között fennálló egyensúly és a gravitáció hatására a vörös óriás összeomlik, magába zuhan.

Az úgynevezett gravitációs kollapszus olyan intenzív, hogy az összeomló csillag magjában hatalmasra növekvő nyomás és hőmérséklet egyetlen gigantikus termonukleáris robbanásban szétveti a csillag külső burkát. A szupernóva-robbanás után -a csillag tömegének függvényében-, vagy egy extrém sűrű neutroncsillaggá, vagy pedig fekete lyukká válik.
A nóva ezzel szemben egy fehér törpéből és/vagy egy fősorozatbeli csillagból, illetve egy vörös óriásból álló bináris rendszerben bekövetkező robbanás.
A kis térfogatú de rendkívül sűrű és erős gravitációval rendelkező fehér törpe a nagyobb csillag főként hidrogénből álló burkából gázt szippant magához egy akkréciós korongon keresztül.

Amikor a felgyülemlő gáz elér egy meghatározott nyomást, illetve hőmérsékletet, elindul benne a magfúzió, ami termonukleáris robbanást idéz elő. A nóva fényessége 100 napon belül akár 20 magnitúdót is növekedhet, majd a rövid ideig tartó fényességmaximum után fokozatosan elhalványodik.